Miért?

Akt.:
Nem, nincs az a vakbuzgó hit, az a gyűlölet, az a harag, mely ártatlan emberek életének kioltását indokolná. Vagy mégis van? Hiába a technika, a megelőzés, a figyelem, a legváratlanabb pillanatban itt vagy ott felbukkan egy merénylő. Dankó Mihály jegyzete.

Már a háborúskodást sem tartottam normális emberi cselekedetnek, de ott legalább a legtöbbször közel azonos feltételek között vívták meg csatáikat a felek. Itt viszont hogy védekezzen az ártatlan, akinek csak annyi a „bűne”, hogy éppen ott van azon a helyen és abban a pillanatban? Nem tett ő semmi rosszat, csak szórakozott, vagy csak sétált az utcán, esetleg dolgozott.

Úgy látszik, újra és újra előtűnik valaki, aki a saját életét sem kímélve veszi el gyerekektől, fiataloktól a jövőt, s örök fájdalommal bélyegezve meg hozzátartozóikat. Miért? Lehet hozzá ezer okot felsorolni, vallást, ideológiát gyártani, de soha sem lesz elég az indok. S addig, míg valahol mártírként vagy hősként ünneplik az elkövetőt, a szenvedőkre örök gyász borul.

S vajon elérik e céljukat a merénylők? Rövid időre igen, hisz félelem és a rettenet, majd a sajnálat és az együttérzés megállítja a legtöbb embert. De nem győzhet az erőszak! Tovább kell élni a hétköznapokat és az ünnepeket.

Megbénulna a létünk, ha arra várnánk, mikor és hol támad az „ellen”. Viszont tudomásul kell venni, napjainkra megváltozott a világ, és bárhol lecsaphatnak ránk. Ezért is kell még nagyobb erő és összefogás a megelőzéshez. Nem mindegy, hogy e küzdelemből ki kerül ki győztesen.

Dankó Mihály

Címkék: ,







hirdetés