Jó lenne sok pénzt örökölni? Tízből heten inkább visszautasítják az örökséget, és nem véletlenül!

Jó lenne sok pénzt örökölni? Tízből heten inkább visszautasítják az örökséget, és nem véletlenül!
© Illusztráció: getty images
Nyíregyháza – Megsokszorozódott a visszautasított hagyatékok száma hazánkban. Egy felmérés szerint tízből heten elutasítják az örökséget. Nem véletlenül, hiszen senki sem akar tartozással terhelt ingatlant, ingóságokat cipelni a vállán.

A családok nagy részének van tudomása a felmenők banki vagy adótartozásairól, de nem mondanak le a vagyonról. Érdemes tehát tudni, hogy nemcsak a gazdagságot, hanem az adósságot is ránk hagyhatják elődeink. Az viszont lényeges, hogy csak az örökölt vagyon összegével azonos adósságért felelünk, a saját vagyonunkkal nem – emelte ki dr. Bardi Béla ügyvéd, akitől a témával kapcsolatban kértünk fontos tudnivalókat.

Hogyan lehetne könnyen, és gyorsan meggazdagodni? Egy tehetős rokon örökségéből – hangzik a válasz a jól ismert viccben, és sokaknak be is ugrik a klasszikus színpadi jelenet, amelyben váratlanul tűnik fel a jómódú tengerentúli nagybácsi. S valóban milyen egyszerű is lenne elkölteni a „dollárpapák” vagyonait, ámde manapság a nagy többség már annak is örülne, ha adósságmentesen örökölhetne felmenőitől, ugyanis egyre többen utasítják vissza az örökséget. Tízből hét hagyaték érintett valamilyen hitellel, s az sem ritka, hogy a szülők tetemes tartozása zúdul az utódok nyakába – legalább is ez áll a portfolio.hu tavalyi évre vonatkozó felmérésében.

Ha adósság marad ránk

A közjegyzők és ügyvédek tapasztalatai szerint ilyenkor az örökösök félelemből inkább lemondanak mindenről, nem kötnek egyezséget a hitelezőkkel, mert tartanak a hosszadalmas jogi procedúrától. Az adóssággal együtt általában némi vagyon is rámarad az örökösre, nem mindegy persze mekkora, és fedezi-e a tartozást vagy sem. Meglehetősen sokan keresik fel hagyatéki kérdésekkel az ügyvédeket, ezért utánajártunk a témának mi is.

– Az adósságot nem kötelező örökölni, a magyar jogrend szerint az örökösnek jogában áll visszautasítania azt – mondta el lapunknak dr. Bardi Béla ügyvéd, majd hozzátette: természetesen nem lehet csak az adósságot visszautasítani, vagy teljesen le kell mondani a vagyonról, vagy az örökösre száll a hagyaték egésze, beleértve ebbe az esetleges adósságot is – jegyezte meg az ügyvéd. Abban az esetben, ha egyetlen családtag sem vállalja, az adósság a végén az államra száll.

Amikor a család szégyenli

A leggyakoribb, amikor a hagyatékhoz tartozó ingatlant jelentős banki hitel terheli, s jóval magasabb a fennálló tartozás mértéke, mint a lakás piaci ára, ekkor nincs értelme a kölcsönt nyögni.

– A családon belül is szégyelltünk beszélni arról, hogy édesapám mekkora összegű tartozást halmozott fel: lakásán jelzáloghitel volt, de tudtunk adótartozásairól is, sőt a közüzemi számláit sem fizette. Akkortájt a megbukott vállalkozása miatt került anyagi krízisbe – emlékezett vissza Farkas Gyuláné. – A testvéreimmel mégsem foglalkoztunk azzal, hogy míg apám él, hivatalosan, kétoldalú megállapodással lemondjunk az örökségről, talán bíztunk abban, hogy talpra áll, és őszintén szólva, nem gondoltunk hirtelen jött halálára sem. Később komoly betegséget diagnosztizáltak nála, amely sajnos el is vitte – mesélte a középkorú asszony, aki testvéreivel azon aggódott mi lesz a hátrahagyott adóssággal? Mikor kopog be a végrehajtó, kell-e zsebbe nyúlnia a családnak?

– Az öröklés kérdése mindenkit érint, de kevesen ismerik a vonatkozó szabályokat. Tekintsük át! – javasolta az ügyvéd. – A magyar jog szerint az örökhagyó halálának pillanatában hagyatéka teljes egészében átszáll az örökösre, beleértve az örökség aktíváit (ingatlan, készpénz, bankszámlán lévő vagyon) és a passzíváit (adósság, hiteltörlesztés). Amennyiben a családtagok elutasítják a hagyatékot, az csak a visszautasító személyre vonatkozik, de a törvényes örökösére nem. Így, ha az unoka sem kíván örökölni, akkor ő is köteles nyilatkozni erről, kiskorú esetében a gyám vagy a szülő teszi ezt meg. Amit sokan nem tudnak, hogy nem korlátlanul, hanem a hagyaték erejéig felelős az örökös, a saját vagyonával nem felel! Ez lényeges, tehát, ha kétmillió forintot örököltünk, akkor nem kérhetnek rajtunk számon tízmilliós adósságot. Ha a hagyaték vagyontárgyait időközben értékesítette a család, akkor azok értékével el kell számolni. Amikor teljes céget vagy résztulajdont kapunk örökségül, könyvelő és ügyvéd bevonásával érdemes utánanézni a pontos helyzetnek.

Lefoglal, de nem inkasszóz

– Hasonló szabályozás vonatkozik az adótartozásokra is – tudtuk meg Magyar Norberttől, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatóságának sajtószóvivőjétől. – A törvényi rendelkezés szerint elhalálozáskor az adóalanyiság ugyan megszűnik, azonban a hagyatékkal az elhalálozás napján fennálló adótartozás vagy túlfizetés öröklődik. Ez azt jelenti: az örökös az örökrész arányában, a hagyaték értékének erejéig kötelezhető az elhunyt adótartozásának megfizetésére. Ha nem rendezi az elhunyt adótartozását, vele szemben végrehajtási eljárás indítható, azonban ekkor is csak az örökölt vagyonnal felel a tartozásért – nyilatkozta a NAV munkatársa, aki kiemelte: inkasszót, letiltást nem indítanak, de az örökölt ingó vagy ingatlan vagyont lefoglalhatják és értékesíthetik. Az örökös a hagyatéki ügyében eljáró közjegyzőnél is kérhet tájékoztatást az elhunyt adózó tartozásáról vagy túlfizetéséről. KO

Örökölhet-e az élettárs?

Gyakori tévhit, hogy az élettárs a házastárshoz hasonlóan örököl. A valóságban az élettársak a törvény alapján nem örökölnek egymás után, és olykor csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hogy végrendelet hiányában semmit nem kapnak a párjuk után, sőt, az évekig közösen lakott lakáson még haszonélvezeti joguk sem lehet, ha az a másik fél tulajdonában állt.

Egy másik közkeletű probléma, hogy a legtöbben nincsenek tisztában a kötelesrész fogalmával. A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak és feleségének járó minimum részesedése az örökhagyó vagyonának terhére.








hirdetés