Jó válaszokat a változásokra

A hazai dohány több mint négyötödét megtermelő megyénkben már sok gazda öntözi a földjét.
A hazai dohány több mint négyötödét megtermelő megyénkben már sok gazda öntözi a földjét. - © Fotók: KM-Archív
Nyíregyháza – Az agrárgazdasági kamara megyei elnöke szorgalmazza a víztest minősítések újragondolását.

– Nagyjából 52 ezer őstermelő és egyéni vállalkozó foglalkozik mezőgazdasággal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, közülük úgy minden másodiknak van valamilyen támogatási igénye – kezdte a megye agráriumának bemutatását az aktuális problémákra koncentrálva Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.

– Megyénk mezőgazdaságának zászlóshajó növénykultúrái közül a magyar almának 65 százalékát, és a meggynek is a kétharmadát itt termesztik meg. A többi gyümölcsfajból a szilva és a dió játszik még fontos szerepet. A dohányágazat jelentőségét mutatja, hogy a hazai dohány több mint négyötödét itt törik le, szárítják meg.

– Ami a 2017-es évet illeti, megyénk mezőgazdaságának kedvezett az időjárás. Tavasszal volt ugyan némi – egy adott helyen is változó mértékű – fagykár, de ennek inkább a pozitív hozadékát érzékelhettük az őszre magasra szökött almaárakban, ami megalapozta az eredményes idei gazdálkodást is, mivel a gazdák gép és input anyag beszerzései is várhatóan meglódulnak. E tekintetben viszont a forgalmazók számára kihívás, hogy a klimatikus, időjárási körülményeknek jobban megfelelő, szárazságtűrőbb, a mi vidékünkön gazdaságosabban termelhető növényfajták vetőmagjait kínálják.

Változik a klímánk

– A klímaváltozás káros hatásait most már a bőrünkön érezzük. Télen 2–3 fokkal enyhébb az idő, mint egy emberöltővel ezelőtt, és nyáron ugyanennyivel melegebb. A hagyományos növényfajtáink nem bírják ezt az időjárást, s alacsony termésátlaggal reagálnak, ezért kell kinemesíteni olyan új fajtákat, melyek jobban tűrik a mind extrémebb viszonyokat.

– Örömmel jelenthetjük, hogy a jég ellen hazánk egy teljes lefedettségű jégkármérséklő rendszert épít ki, 73 százalékos biztonsággal védve nemcsak a gazdálkodókat, hanem a városlakókat is a jégverésektől. Megköttettek a szerződések a talajgenerátorokat üzemeltetőkkel. Májusra, amikor ennek a védelemnek jelentősége lesz, a rendszer el tud indulni.

Öntözés – gondokkal

– Nagy kihívás az egész ország gazdálkodói számára az öntözéses gazdálkodás méretének a növelése.

A megyében sok az olyan terület, ahol gazda szemmel nézve kedvezőtlen minősítést kaptak a víztestek. Ilyen helyeken meghiúsulna a gazdák ültetvénytelepítési szándéka is, mivel ez utóbbi csak akkor támogatható a kiírás szerint, ha öntözéssel valósul meg. Csak halkan jegyzem meg, hogy akármilyen víztesten gond nélkül telepíthető például nyárfaerdő, aminek a párologtatása többszöröse egy olyan gyümölcsösnek, amit víztakarékos, csepegtető öntözéssel látnak el. Én szorgalmazni fogom ennek a víztestminősítési ügynek az újragondolását, mert az egy ilyen mezőgazdasági megyében mégsem tartható, hogy aki a családját egy újonnan telepített, korszerű gyümölcsösből akarja eltartani, ezt ne tehesse meg a területén gyengének minősített víztest miatt.

A törvényhozás is reagál

– Összességében elmondható, hogy a klímaváltozással, az öntözéssel és a közfoglalkoztatással, mint munkaerő bázissal kapcsolatos – jellemzően Szabolcs-Szatmár-Bereg megye speciálisan nagyszámú gazdálkodóját érintő – problémák a megyei agrárkamara érdekegyeztető munkája révén is eljutott már a törvényhozás szintjére, és ott remélhetőleg hamarosan megoldást is nyer.

Szeretnénk azt is megértetni a gazdákkal, hogy mivel az országos jégkármérséklő rendszer működtetési költségéből 1,5 milliárd forint hiányzik, a kárenyhítési alapba történő befizetéseink megemelésével ezt kompenzálják. Ez mindannyiunk hosszú távú érdeke.

– Ahol csak lehet, terjesztem – egyre többen meg is hallgatják – azt a Szénégető Lászlótól származó régi elképzelést, hogy a klímaváltozás jövőbeni hatásainak kivédésére értelme lenne összekötni a Keleti-főcsatornát és a Tiszát. Az így kiépített csatornából megoldható lenne az egész Nyírség öntözővíz ellátása, a táj kiszáradásának megállítása. Ez a program Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben 67 településen 230 ezer embert érintene oly módon, hogy minden településnél épülne egy sokoldalúan hasznosítható víztározó.

Gond a munkaerőhiány

– Megyénk mezőgazdaságának neuralgikus pontja jelenleg az is, hogy elsősorban a kézimunka-igényes dohány-, zöldség- és gyümölcságazatból hiányzik a munkaerő – hallhattuk Rácz Imrétől.

– A közfoglalkoztatás ugyanis jelentős számú munkáskezet von el a különböző kultúrák terméseinek betakarítási időszakában, amelyet éppen a betakarítás optimalizálása miatt, különböző érési idejű fajták telepítésével húztak szélesebbre a termelők. Ilyen helyzetben a megcsúszás a legkorábbi fajta szüretelésénél dominó elven dönti be a későbbi fajták optimális idejű betakarítását is. Ennek pedig a tárolás során elszenvedett hatalmas minőségromlás a következménye.

Galambos Béla








hirdetés