Jogot sértett a miskolci önkormányzat

Pénteki jogerős döntésével a Debreceni Ítélőtábla részben megváltoztatta az elsőfokú határozatot abban a perben, amit az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány tavaly nyáron vélt szegregáció miatt indított a miskolci önkormányzat ellen. A “miskolci szegregációs ügy” dokumetumai I A “miskolci szegregációs ügy” dokumetumai II A “miskolci szegregációs ügy” dokumetumai III

Megsértette a roma tanulók egyenlő bánásmódhoz való jogát a miskolci önkormányzat azzal, hogy míg 2004 júliusában igazgatásilag és gazdaságilag hét általános iskolát három intézménnyé vont össze, a beiskolázási körzet tekintetében több mint egy éven át késlekedett: az elsőfokú határozatot megváltoztatva ezt mondta ki pénteken jogerősen a Debreceni Ítélőtábla. Emellett a táblabíróság Urhegyi Béla vezette tanácsa arra kötelezte az önkormányzatot, hogy a jogerős ítélet rendelkező részét juttassa el a Magyar Távirati Irodához.

Az önkormányzat ellen az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azért indított pert tavaly nyáron, mert szerintük legalább e három iskolában úgy szervezik az oktatást, hogy a roma és hátrányos helyzetű gyerekek egyazon intézményen belül külön épületben és szegényesebb tanterv alapján tanulnak. Az alapítvány többek közt e jogsértés megállapítását kérte, ám a Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Bíróság elutasította a keresetüket. Fellebbeztek, ennek az eredménye a tegnapi döntés.

Ki így, ki úgy

Az ítélet mérföldkő a hazai joggyakorlatban, a feltételek és a források pedig szerintünk adottak ahhoz, hogy romák és nem romák ne egymástól elválasztva tanuljanak – mondta el az Északnak Mohácsi Erzsébet szociológus–romológus, a pert elindító Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány igazgatója. Eképp – tette hozzá – az egyenlő bánásmód elvének betartása az akaraton múlik. Az alapítvány jogi képviselője, Farkas Lilla ember jogi ügyvéd a legnagyobb pozitívumnak azt tartja, hogy a bíróság végre tudomást vett a roma szegregáció tényéről. Viszont gondja is van az ítélettel, nevezetesen a bíróság szerint egy önkormányzattól nem várható el magának a szegregáció problémájának a megoldása, álláspontjuk alapján az az iskolák feladata. – Egy önkormányzat közvetlenül valóban nem szólhat bele az iskolája szakmai programjába, ugyanakkor megtehetné, hogy nem hagyja azt jóvá, ha az szegregációt eredményez, fenntart – magyarázta.

Kormos Vilmos, a miskolci önkormányzat oktatási főosztályvezetőjének értékelése szerint egyetlen pontban, formai hiba miatt marasztalták el őket, nevezetesen az összevont iskolák beiskolázási körzete külön jelent meg. A bíróság is kimondta, hogy tavaly javítottuk, még azelőtt, hogy az alapítvány perelt volna – fűzte hozzá.

Az alapítvány további, még nem megnevezett önkormányzatok ellen is pert fontolgat.   








hirdetés