Juncker: az ENSZ migrációs csomagját elutasító országok nem ismerik a megállapodás tartalmát

Berlin – Az ENSZ globális migrációs csomagját elutasító európai uniós tagállamok valójában nem is ismerik a tervezett megállapodás tartalmát – vélekedett egy hétfőn Berlinben elmondott beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

A Süddeutsche Zeitung című lap rendezvényén kiemelte: a csomag elfogadási folyamatából kilépő tagállamok nem tették volna meg ezt a lépést, ha döntéshozóik “elolvasták volna” a tervezett megállapodás szövegét.

Ezzel összefüggésben hangoztatta, hogy “a populistáknak nincs programjuk, csak egy hosszú listájuk vádaskodásokkal”. Mint mondta, a populisták csak megnevezik a problémákat, aki viszont meg is akarja oldani a gondokat, annak nem szabad “bornírt nacionalizmusukat és stupid populizmusukat” követni.

Jean-Claude Juncker kiemelte: “ha a klasszikus pártok elkezdik ugyanazt szajkózni, mint a populisták és nacionalisták, akkor az emberek a populistákra szavaznak, azokra, akik elutasítanak mindent, ami nem olyan, mint ők maguk és nem kedvelnek senkit, aki máshonnan származik”.

A konzervatív luxemburgi politikus elmondta, nem bánja, hogy 2019. november 1-jével véget ér bizottsági elnöki megbízatása, amelynek ideje alatt számos területen jelentősen javult az Európai Unió helyzete.

Mint mondta, amikor édesapja a második világháború után hazaért a szovjet hadifogságból, megfogadta, hogy soha többé nem panaszkodik. Az utóbbi évek fejlődése révén az EU-ban sincs sok ok panaszkodásra, hiszen továbbra is Európa a legjobban élhető, “legszebb hely” az egész világon, és “ezt Európán kívül mindenki tudja” – fogalmazott Jean-Claude Juncker.

A Süddeutsche Zeitung Gazdasági csúcstalálkozó című konferenciáját megnyitó beszédében rámutatott, hogy az általa vezetett bizottság tevékenységének ideje alatt – 2014. november 1-je óta – valamennyi tagállamban beindult a gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság történelmi csúcsra, 73 százalékra emelkedett és létrejött 14 millió új munkahely.

Kiemelte: a brüsszeli testület vezetőjeként azt az alapelvet követte, hogy a bizottságnak “nem kell mindenbe beleütnie az orrát”, hanem csak a közösség egésze számára, az EU “szuverenitását” tekintve fontos ügyekkel kell foglalkoznia. Ilyen például a kereskedelempolitika, amelyben szintén komoly eredményeket ért el Brüsszel, hiszen sikerült szabadkereskedelmi megállapodást köti Kanadával, Japánnal és Vietnammal.

A kereskedelempolitika jelentőségéről szólva kiemelte: minden egyes milliárd eurónyi termék vagy szolgáltatás, amelyet a közösség a határain túl értékesít – exportál -, 14 ezer munkahelyet teremt az EU-ban.

Hozzátette: Donald Trump amerikai elnökkel folytatott washingtoni tárgyalásán sikerült elérnie, hogy ne robbanjon ki “kereskedelmi háború” az Egyesült Államok és az EU között. Azonban megegyezésük csak az év végéig érvényes, ezért a bizottság minden lehetséges szinten tárgyalásokat folytat az amerikai kormányzattal egy hosszabb távú megállapodásról.
Jean-Claude Juncker arról is szólt, hogy nehéz kihívások várnak az EU-ra. Ezt jelzi a többi között, hogy a 20. század elején a világ lakosságának 25 százaléka Európában élt, most viszont már csak 7 százalék ez az arány és az évszázad végére 4 százalékra süllyed, és míg jelenleg az EU a világ összesített hazai össztermékének (GDP) 25 százalékát állítja elő, tíz év múlva ez az arány csak 18-20 százalék lesz, és alig néhány évtizeden belül egyetlen tagállam sem tartozik majd a világ hét legnagyobb gazdasága közé.

Hangoztatta, hogy a gazdasági fejlődés folytatásához legfőképpen a digitalizáció és a mesterséges intelligencia területére kell összpontosítani. A védelempolitikában el kell mélyíteni az integrációt – tette hozzá, elfogadhatatlannak nevezve, hogy míg az Egyesült Államok hadserege 40-nél kevesebb fegyverrendszert használ, az EU-tagállamok hadseregei 140 különböző fegyverrendszerre támaszkodva működnek. Át kell alakítani a külpolitikai döntéshozatalt is, az EU cselekvőképessége érdekében szakítani kell azzal, hogy csak valamennyi tagállam egyetértésével határoznak külpolitikai kérdésekben.

– MTI –








hirdetés