Kabay János életművét hungarikummá nyilvánították

Kabay János életművét hungarikummá nyilvánították
Tiszavasvári – Jelentős elismerés: Kabay János, az Alkaloida Gyógyszergyár alapítója bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, erről a Hungarikum Bizottság döntött a napokban.

Feleségével dolgozott együtt

Kabay János 1923-tól okleveles gyógyszerészként, később a feleségével, Kelp Ilonával a Gyógynövény Kísérleti Állomáson dolgozott.

Két szabadalmával olyan eredményt ért el a morfin előállítására irányuló kutatásban, amely előtte jelentősebb háttérrel rendelkező kutatóknak sem sikerült.

Kabay János találmánya (1925) lehetővé tette a zöld máknövényből a morfin előállítását, majd kidolgozta a „száraz eljárást”, ami a növény gazdaságosabb fel­használását eredményezte (1931).

A magyarországi morfin­gyártás atyja, a büdszentmihályi (ma Tiszavasvári) Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítója szabadalmaival évtizedeken át munkát adott szülővárosa lakóinak.
Korai halál…

A sors iróniája, hogy Kabay János – akinek a találmányát mind a mai napig használják az egész világon a morfinkészítmények előállítására, betegek millióinak fájdalmát enyhítve – fiatalon, ereje teljében hunyt el: 1936-ban egy egyszerű műtét közben, fertőzés miatt vesztette életét.

– Szeretet, tudásvágy és jókedv áradt egyéniségéből. Családja és közvetlen munkatársai is a rajongásig szerették – elevenítette fel emlékeit Oltványi­né Kabay Ilona, a feltaláló Ausztráliában élő lánya még akkor, amikor a ’90-es években egy alkalommal haza­látogatott Tiszavasváriba, és megtekintette az akkoriban még virágzó Alkaloida-gyárat.

– Lelkes lendülettel vetette bele magát mindenbe, amit csinált. Apám egyébként szigorú, de jókedvű ember volt, és arra tanított minket, hogy felül kell emelkedni az esetleges kudarcokon és az apró-cseprő dolgokon. Ő egyébként éjjel-nappal dolgozott, hiszen kutató, munkás, gépszerelő, kereskedő volt egy személyben. Szívesen énekelt – emlékezett vissza Kabay Ilona, majd beszélt édesanyjáról, Kelp Ilonáról is, aki nemcsak felesége, hanem segítőtársa, kollégája is volt a férjének.

– Valóban nem csupán boldog és szerető hitvese volt, hanem nélkülözhetetlen munkatársa is. Édesanyám vegyészként nagyon sokat segített, és ugyanazt a küzdelmes életet élte, mint a férje. Ausztráliában halt meg 1970-ben – fogalmazott Kabay Ilona.

Kétesztendős folyamat

Kocsi Erika történész vezette végig a hungarikummá válás kétéves folyamatát, amely alatt Kabay János életműve a megyei értékké nyilvánítást (2014) követően kiemelt nemzeti értékké (2014) vált. A Magyar Értéktárba 2015-ben került be, onnan pedig a piramis csúcsára, a hungarikumok közé (2016) jutott.

Kocsi Erika áldozatos kutatómunkával gyűjtötte össze a pályázatokhoz szükséges anyagot, honlapot (www.kabayjanos.eu.) és Facebook-oldalt hozott létre Kabay János életének mai méltatása címen.

A Kabay Jánosról és feleségéről szóló könyve remélhetőleg még az idén megjelenik.

– Bodnár István –








hirdetés