Kamarakiállítás a múzeum kincseiből

Kamarakiállítás a múzeum kincseiből
© Fotó: Pusztai Sándor
Nyíregyháza – A műtárgyakat úgy válogatják össze, hogy legyen benne régészeti, néprajzi, történeti tárgy is.

Sok-sok program várja majd ebben az esztendőben az érdeklődőket a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Az idén ünnepli ugyanis megyénk egyik legrégebbi közgyűjteménye és közművelődési intézménye a megalapításának 150. évfordulóját, ezt a jubileumi évet méltóképpen szeretnék megünnepelni a múzeum vezetői és dolgozói.

A jubileum keretében új sorozatként indítja útjára az intézmény a „Múltunkról a jövőnek. Tárgyak, leletek, emlékek a 150 éves Jósa András Múzeum gyűjteményéből” című kamarakiállítás-sorozatot, amelynek az első tárlatát pénteken nyitották.

ps2_5878

A vendégeket dr. Rémiás Tibor, a megyei hatókörű városi múzeum igazgatója köszöntötte. Mint elmondta, a kamarakiállítás lényege, hogy a múzeum gyűjteményéből válogatnak gyöngyszemeket, egyedi értékeket, amelyeket eddig a raktárakban őriztek, s ezért a nagyközönség nem láthatta azokat. A műtárgyakat úgy válogatják össze, hogy legyen benne régészeti, néprajzi, történeti tárgy is.

– A kamarakiállítás keretében stílszerűen 150 műtárgyat szeretnénk majd bemutatni, amelyekről a terveink szerint egy katalógus is készül majd – tette hozzá az intézmény vezetője.

A kiállítást dr. Németh Péter címzetes megyei múzeumigazgató nyitotta meg, majd személyes élményeket is felidézve bemutatta a tárlat három tárgyát, a besztereci kardot, a kelengyés ládát és dr. Jósa András Bécsben kapott orvosi oklevelét.

– Mikor készültem a megnyitóra, átnéztem Istvánovits Eszter A Rétköz régészeti leletei című könyvét, de nem találtam benne a besztereci kardot. Mint Pintye Gábortól, a kiállítás kurátorától megtudtam, nemrég fedezték fel a gyűjtemény tárgyai között. Egykoron a besztereci földvár közelében került elő a fegyver, ami bronzból van, de a korai vaskorban készült – magyarázta a szakember, aki néhány titkot elárult a kelengyés ládáról is. A festett faláda 1796-ban készült, és Tiszavasváriból került a múzeum birtokába. Dr. Jósa András orvosi diplomáját a bécsi egyetemen 1864-ben állították ki, s az aláírások arról árulkodnak, hogy jó nevű orvosoktól tanult.

– Az oklevelet sok más hagyatéki tárggyal együtt az unoka, dr. Dohnál Jenő nyíregyházi főorvos őrizte, aki egyébként 1925-ben inkubátort is tervezett koraszülött gyermekeknek. Dohnál Jenő 1974 januárjában halt meg, s a leánya azt követően ajánlotta fel Jósa András hagyatékát a múzeumnak, akkor kerülhetett ide az orvosi diploma – folytatta dr. Német Péter, majd rávilágított még néhány történelmi és nyelvhelyességi hibára is.
– A múzeum alapításakor, 1868 decemberében Jósa András még csak a másodhegedűs szerepét játszotta, mert a múzeum megalapításának motorja Tokaji Nagy Lajos volt. Az 1870-es évektől azonban már valóban elvitathatatlan Jósa András érdeme. A Jósa név kiejtésekor pedig ne szégyelljünk „zs” hangot ejteni, mert úgy helyes.

KM-MML








hirdetés