Kanadai kutatók új gyógymódja megállíthatja a szklerózis multiplex súlyosbodását

London – Őssejtbeültetést követő agresszív kemoterápiával kanadai kutatók képesek volt leállítani a szklerózis multiplex (MS) súlyosbodását.

A The lancet című orvostudományi folyóiratban ismertetett kis létszámú tanulmányukba három kanadai kórházból 28 – 18-50 év közötti – beteget vontak be a kutatók.

23 beteg esetében a gyógykezelés nagyban csökkentette a betegség rohamait, egy beteg azonban meghalt.
A szklerózis multiplex (MS) a központi idegrendszer gyulladásos autoimmun betegsége, amelynek során károsodik az agy és a gerincvelő idegsejtjeit védő velőshüvely. A védőburok szétesése miatt zavar támad az idegrendszer kommunikációs rendszerében: lelassul vagy megszűnik az ingerület-átvitel, látási, érzékelési, motoros és esetenként pszichiátriai problémákat okozva. A betegségnek több megjelenési formája van, előfordul, hogy a tünetek elszigetelt rohamokban jelentkeznek (visszaeső típus) vagy folyamatosan súlyosbodnak (progresszív típus). A legtöbb beteget a 20-30-as éveiben diagnosztizálják.

A betegség egyik létező kezelése az immunrendszer elfojtása kemoterápiával, majd őssejtek juttatása a betegeke véráramába, ezt a kezelést autológ hematopoetikus őssejt-transzplantációnak (HSCT) nevezik.

Kanadai kutatók azonban ennél továbbléptek, nemcsak elnyomták az immunrendszert, hanem teljesen megsemmisítették azt. Majd újjáépítették a beteg saját véréből gyűjtött őssejtekkel, amelyek olyan korai szakaszban vannak, hogy nincsenek benne az SM-et előidéző hibák.

A tanulmány szerzői szerint a túlélők körében 13 éven át nem voltak visszaesések, sem pedig a betegség új észlelhető jelei.

Valamennyi részt vevő betegnek korábban rossz kórjóslata volt és valamennyien átestek hagyományos immunrendszer-elnyomó terápián, amely nem segített az MS meggátlásában. Egy beteg a kemoterápia erős hatásainak következtében vesztette életét.

A világon több mint kétmillió ember szenved szklerózis multiplexben, Magyarországon mintegy 8-10 ezer család érintett.

Mark Freedman, a tanulmány vezetőszerzője elismerte, hogy vizsgálatuknak vannak korlátai, például a kis létszám, és az, hogy nem használtak kontrollcsoportot, hogy összehasonlítsák a kezelésbe bevontakkal. “Nagyobb klinikai próbákra van szükség, hogy megerősítsék eredményeinket” – idézte a kanadai kutatót a BBC News.

– MTI –








hirdetés