Kásler: a kormány mindent megtesz azért, hogy szabadságban élhessünk

Akt.:
A diktatúrák áldozataira emlékeztek Budapesten
A diktatúrák áldozataira emlékeztek Budapesten - © MTI Fotó: Bruzák Noémi
Budapest – A kormány mindent megtesz azért, hogy történelmi hagyományainknak, veretes ősi jogunknak és kultúránknak megfelelő módon szabadságban élhessünk – hangoztatta az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából szervezett séta utáni megemlékezésen.

Kásler Miklós azt mondta, “mindenáron biztosítani kell a teljes szuverenitásunkat, akció- és ütőképességünket, mert csak ennek birtokában tudjuk garantálni minden honfitársunk, családjaink és nemzetünk békés jövőjét”.

Így akadályozható meg, hogy Magyarországon és Európában még egyszer emberellenes ideológiák és a belőlük kinövő diktatúrák “veszélyeztessék a fizikai, materiális és szellemi létet” – tette hozzá.

A miniszter arról beszélt, hogy létezett a 20. században két olyan totális struktúra, amelyek “szörnyűségeit a mai napig nem tudtuk, nem is lehetett feldolgozni”.

A kommunizmus és a nemzetiszocializmus két olyan emberellenes rendszer volt, amelyek alapját a felfoghatatlan gonoszság képezte. Mindkét szisztéma hazugságra épült: a jövőben jólétet ígért, miközben megnyomorított milliókat – mondta.

Kásler Miklós emlékeztetett, hogy Magyarország, Lengyelország és Litvánia egyaránt megszenvedte mind a kommunizmus, mind a nácizmus pusztításait. Ezen országok kezdeményezésére 2011 óta emlékeznek meg augusztus 23-án a két totális diktatúra áldozatairól.

A hit, az erkölcs lefokozása a francia forradalomban politikai és társadalmi téren diktatúrához vezetett. A forradalom “vérgőzös fejű és véres kezű gyermekei” egymást ölték meg – hangoztatta.

A miniszter kijelentette, hogy Magyarország ellentmondott és ellentmond a totális eszméknek.

Kásler Miklós szerint a rendszerváltás időszakában az egész térséget figyelembe véve a magyar ellenzék, majd 1990 után az Antall-kormány tette a legtöbbet a kommunizmus felszámolásáért.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kijelentette, hogy a kommunizmus és a nácizmus egy tőről, ugyanabból a “mételyből” fakad: az emberi gonoszságból.

Egy a lényegük: tagadni mindent, ami emberi, szabad és demokratikus – mondta.

Közölte, 1989-90-ben, az antikommunista forradalom során, a diktatúra lerázásakor abban reménykedtek, hogy eljön az igazságtétel, és a szabad nyugati világban is elismerik, hogy ami Magyarország térségében történt, ugyanolyan súlyos volt, mint amit a náci rendszerben követtek el. Azonban nem így történt: több mint két évtizedet kellett várni, hogy 2011-től végre közös emléknapon lehessen fejet hajtani a totalitárius diktatúrák európai áldozatai előtt.

Úgy fogalmazott: a “Hitler-Sztálin-paktum”, a két rendszer összefogása egyértelművé tette, hogy az ideológiai különbségek csupán felületesek és látszólagosak.

Nehéz megérteni, hogy a diktatúrák miként tudtak megtéveszteni annyi gondolkodó embert – vélekedett Schmidt Mária.

A vezetők az első pillanattól a terror és a félelem szövevényes rendszerével tartották fenn a hatalmukat. Pusztulásra ítéltek közösségeket, egyenlőség helyett dupla fejadagot osztottak a pártkádereknek, miközben a legabszurdabb kényszerek pókhálójával szőtték át a társadalmat – nyomatékosította.

“Tetteikre és szavaikra nincs mentség” – hangoztatta a főigazgató, hozzáfűzve: semmi keresnivalójuk “nincs közöttünk” a diktatúra kiszolgálóinak.

Schmidt Mária szerint az Európai Unió vezetői körében is mintha reneszánsza lenne a kommunizmusnak.

A főigazgató úgy vélekedett, szintén meg kell emlékezni a hősökről, akik szembeszálltak az elnyomó struktúrákkal.

 

M. Kiss Sándor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum tudományos főigazgató-helyettese azt mondta, hogy a Gulág-táborokat az embereket átnevelő intézményeknek nevezték, az áldozatokról pedig úgy fogalmaztak, hogy ahol fát vágnak, ott hullik a forgács.

A diktatúra az diktatúra, a gyilkosság pedig gyilkosság, akármilyen elv nevében történjék is – jelentette ki.

A kommunista és a náci rendszerben csupán a gyilkolás technikája különbözött – vélekedett M. Kiss Sándor.

A tudományos főigazgató-helyettes szerint 1990-től új útra lépett az ország.

Rafal Rogulski, a magyar, a német, a lengyel és a szlovák kulturális miniszter által 2005-ben megalakított Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata elnevezésű történettudományi szervezet titkárságának vezetője azt mondta, évek óta azért dolgoznak, hogy augusztus 23. olyan szimbólumként rögzüljön, amely felidézi az áldozatok emlékét.

Az emléknap “hidegleléses borzongást” idéz elő azokban, akik ismerik a történelmet – fogalmazott.

A rendezvényen felszólalt Galgóczy Árpád költő, műfordító, Gulág-túlélő, valamint Tóth István tanár, egykori Gulág-fogoly is.

Az ünnepség beszédekkel kezdődött. Ezeket emlékséta követte, amely a Kossuth Lajos tértől a Cipők a Duna-parton emlékműhöz, majd a Terror Háza Múzeumhoz vezetett, több felszólalás itt hangzott el. A száz-kétszáz emberből álló menetet a pénzügyőrzenekar vezette fel és rendőrök sora biztosította. A tömegben többen magyar és európai uniós zászlókat tartottak, ezenkívül transzparenseken különböző települések neveit is látni lehetett.

Kulturális programok színesítették a rendezvényt, amelyen államtitkárok szintén részt vettek, mások mellett Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, valamint Nagy Anikó, a tárca egészségügyért felelős államtitkára. Jelen volt több nagykövet is. A résztvevők egy-egy szál fehér rózsát helyeztek el a Cipők a Duna-parton emlékműnél.

Az ünnepség közös mécsesgyújtással zárult a Terror Háza Múzeumnál.

Európában augusztus 23-án, az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapját.

– MTI –








hirdetés