Kémper – A Kúria is felmentette a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetőket

Budapest – A Kúria kedden elutasította a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványát a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetők ügyében, így jogerős maradt a korábbi felmentő rendelkezés. A Legfőbb Ügyészség a határozathirdetés után jelezte: kezdeményezni fogja a titkosítás feloldását.

Az ügyben egy évtizeddel ezelőtt, a Gyurcsány-kormány idején történt események miatt emelt vádat az ügyészség a 2010-es kormányváltás után. Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy György egykori titkosszolgálatokat felügyelő minisztert felbujtóként elkövetett kémkedéssel vádolták. Egy magánszemélyt – sajtóhírek szerint egy orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát – bűnsegédként elkövetett kémkedéssel, Laborcz Sándort, az NBH volt főigazgatóját pedig bűnpártolással vádolták meg. Sajtóhírek szerint orosz titkosszolgálati behatolás és adatszerzés történt a Gyurcsány-kormány idején. A vádlottak tagadták bűnösségüket.

Az államtitok miatt a nyilvánosság kizárásával folyó perben első fokon, 2013-ban a Debreceni Törvényszék nem jogerősen kimondta több vádlott bűnösségét és letöltendő szabadságvesztésre ítélte Szilvásy Györgyöt és Galambos Lajost, felfüggesztett szabadságvesztésre Laborcz Sándort, a magánszemélyt pedig felmentette. 2015-ben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla súlyos eljárási hibák miatt új elsőfokú eljárást rendelt el.

A megismételt elsőfokú eljárásban a Kaposvári Törvényszék mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól. Az ügyészség fellebbezése nyomán tavaly ősszel a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is felmentő rendelkezést hozott. Ez ellen nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Legfőbb Ügyészség új másodfokú eljárás elrendelése és bűnösség megállapítása érdekében, ám ezt a Kúria kedden elutasította, így fenntartotta a jogerős felmentést.

A Kúria tanácselnöke által ismertetett tényállás szerint Galambos Lajos 2007 elején az NBH főigazgatójaként egy másik ország társszervének vezetőjével találkozott, aki felajánlotta neki poligráfos szakemberek segítségét. A 2007 első felében Magyarországra érkező két “idegen” állampolgárságú szakembert a megvádolt magányszemély – aki korábban az NBH jogelődjénél dolgozott és jól beszélt oroszul – vitte az NBH Falk Miksa utcai épületébe, ahol a beléptetésüket nem dokumentálták. Tizenhat embert vizsgáltak az NBH által összeállított kérdéssor segítségével, a vizsgálatban az NBH szakpszichológusa és két tolmács is közreműködött. Az NBH szakemberei ügyeltek arra, hogy nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információk ne kerüljenek illetéktelen kezekbe – mondta a bíró.

A tényállás szerint ezután az NBH új főigazgatója, Laborcz Sándor rendelt el ellenőrzést részben más ügy miatt – ugyanis a 2000-es évek közepén idegen hírszerzés kaphatott információkat -, és ennek során felmerült, hogy a történtek jelentős károkat okozhattak. Arra azonban nem volt adat, hogy az ország érdekeit veszélyeztető hírszerző tevékenység folyt volna. A két külföldi állampolgár nem figyelhette meg az NBH épületének beléptető rendszerét, mozgásukat pedig “kontrollálták” az épületben – állapították meg.

A bíróságok is azt mondták ki korábban, hogy nincs adat a két külföldi állampolgár kémtevékenységére.

A Kúria tanácselnöke ismertette az ügyészség felülvizsgálati indítványának lényegét. Ez többek között azt tartalmazza, hogy a kémkedés köztudomású tények megszerzésével, rendszerezésével is megvalósítható, a poligráfos ismeretek megszerzése is adatszerzés, továbbá az ügyben olyan adatok kerülhettek külföldi állam birtokába, amelyek az ország számára hátrányosak lehetnek.

A tanácsvezető bíró csaknem egyórás nyilvános indoklásban fejtette ki érveit az addig államtitok miatt zárt ajtók mögött zajló perben. Álláspontja szerint az NBH-nál “idegen” állampolgárságú szakemberek bevonásával folytatott poligráfos vizsgálatokkal kapcsolatban az NBH akkori főigazgatója, Galambos Lajos “sok szabályt sértett, kifogásolhatóan járt el”, ám nem bizonyítható a kémkedéshez szükséges szándékosság. A többi vádlott tevékenysége pedig őhozzá köthető, így az ő esetükben sem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.

A Kúria kiemelte azt is, hogy Szilvásy György és Laborcz Sándor mindent megtett a történtek feltárása érdekében, Galambos Lajost pedig elmozdították beosztásából. Szilvásy György és Laborcz Sándor esetében a felmentésre nem bizonyítottság, hanem bűncselekmény hiányában került sor.

A Kúria határozathirdetése után a Legfőbb Ügyészség közleményben tudatta: tudomásul veszi a felülvizsgálati eljárásban hozott döntést. A közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében ugyanakkor célszerűnek tartaná az ország biztonságát nem érintő minősített ügyiratok titkosságának feloldását, tartalmuk nyilvánosság elé tárását. A kúriai határozat írásba foglalása után haladéktalanul kezdeményezik ezt – közölte a Legfőbb Ügyészség.

– MTI –








hirdetés