Kenyerünket veszi el a mesterséges értelem?

Akt.:
Azért a képen bemutatott helyzettől remélhetően még jó darabig nem kell tartanunk
Azért a képen bemutatott helyzettől remélhetően még jó darabig nem kell tartanunk - © Fotó: Dreamstime
Nyíregyháza – A mesterséges intelligencián dolgozó tudomány, hol elrémiszt, hol megnyugtatni próbál.

Robotsofőr, robotraktáros, robotbírák – nem egyszer hallhattunk már effélékről, s bizonyára egyre többet fogunk a közeljövőben. A világháló képei is egy olyan jövőre „készítenek fel”, amikor majd robotok népesítik be az egész világot. Az egyik felvételen kisfiú parolázik egy finom-motorikára is képes robottal, egy másikon humanoid gép cseveg unatkozó szép­asszonnyal, s mindez már nem is annyira a távoli jövő.

A LEGO-ban már most is…

Siket Lóránt, a LEGO gyár kommunikációs vezetője például elmondta, hogy a nagy dán játékkészítő multinacionális cég nyíregyházi leányvállalatában számos területen már most is jövőbe mutató technológiát használnak.

– A gyár leginkább robotizált területe az úgynevezett automata magasraktár, amely a térség egyik legnagyobb ilyen jellegű rendszere. A 37 méter magas, raklapokat tároló, és a 22 méter magas, láda alapú raktárhelyiség összesen mintegy 80 ezer raklapnyi árut képes befogadni. A termelési csarnokokból egészen a raktár mélyéig automata szállítórendszeren, ipari robotokon és önjáró darukon át vezet a LEGO kockák útja. Egy ilyen léptékű rendszert nem lehetne hatékonyan és megbízhatóan működtetni manuálisan. Gyártási tevékenységünkben szintén lényeges a LEGO egységcsomagok összeállításának automatizálása. A rendkívül precíz csomagoló berendezéseinknek köszönhetjük, hogy mindig minden apró építőkocka belekerül a csomagba – sorolta büszkén Siket Lóránt.

Persze nem titok, évtizedekkel ezelőtt még kézzel válogatták össze a csomagokba kerülő LEGO kockákat, amihez élő munkaerőt alkalmaztak, ám az intézményi kommunikátor fontosnak tartotta leszögezni: az automatizált lépések mellett a legtöbb termelési területen még most is nélkülözhetetlen szerep jut az emberi munkának. Természetesen a meglévő 2500 elkötelezett dolgozónak a javára is írja a cég, hogy csak a legjobb minőségű játékok hagyják el a gyárat.

Recepciós és sebész?

S hogy mi a helyzet például az egészségügyben? A belgák nemrég kifejlesztették a „szociális humanoidot”, amelyet eredetileg kórházak recepciójára terveztek. A robot fogadja, eligazítja a betegeket, mosolyog, udvarias és úgy programozták, hogy képes oldani a kezeltek szorongásait is. Egy fejlettebb verziója az elfoglalt gyógytornászt is helyettesíteni tudja, ha kell.

Ezt látva óhatatlanul felmerül a kérdés: A mesterséges intelligencia felváltja a hús-vér embert? Ez lesz a jövő? Érdemes ezen elgondolkodnunk, de tény: a robottechnológia fejlődése nélkül nem tarthatna ott az orvostudomány, ahol jelenleg tart. Sok helyen már teljesen természetes – mint ahogy itthon egyre szélesebb körben használják a laparoszkópiát –, hogy robotgépek asszisztálnak stroke-ból felépülő betegek rehabilitációs mozgásterápiájában.

De hol a hibahatár?

– Széles körben elterjedt a hagyományostól kíméletesebb, nagy vágások nélküli operáció, egyre több műtéti típusban alkalmazzák itthon – újságolta dr. Együtt Mihály plasztikai sebész, aki szerint a beavatkozás előnye a gyorsabb felépülés, kevesebb a fertőzésveszély, és minimális a beavatkozás a testüregbe vagy szövetbe. – Robotok és számítógépek segítségével, távol a műtőszobától operálnak orvosok az USA-ban, ezt nevezik távsebészetnek – mondta el a doktor, hozzátéve, hogy az eljárást itthon nem használják még, ő maga is speciális oktatófilmeken látta.

– A kutatók azon dolgoznak, hogy a robot a műtendő területet tökéletesen lássa 3D-ben, illetve, hogy minél kifinomultabb legyen a tapintási, érzékelési képességük. A mikrosebészeti eljárásokban ez a jövő – nyomatékosította a szakember. Azt is vizsgálják, hogy a robotok irányíthatósága mennyire megbízható és az esetleges meghibásodásuk, vagy átmeneti üzemzavaruk okozhat -e műtéti komplikációt?

KM


A magasan kvalifikáltaknak nincs mitől tartaniuk

A PwC (egy londoni székhelyű élvonalbeli könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó cég) legutóbbi tanulmányában tette közzé, hogy az automatizálás egymásra épülő hullámai – algoritmikus, kiterjesztéses és autonomikus fejlődési szakasz – 2030-ig milyen hatással lesznek a különféle szakmákra. Összesen 29 országban vizsgálódtak, több mint 200 ezer feladatsort elemeztek, azt kutatva, hogyan érinti a munkavállalókat az automatizálás, írta nemrég a Közlekedés.hu. Sajnos arra a következtetésre jutottak, hogy mire a folyamat lezárul, vagyis 2030-ra a dolgozók mintegy 30 százalékának veszélyeztetik a megélhetését a robotok. Persze még csak az algoritmikus hullám szakaszában tartunk, nincs idő hátradőlni, mert már az ajtón kopogtat a következő fázis, illetve csupán egy tucatnyi év választ el bennünket a mesterséges intelligencia teljes körű elterjedésétől, amitől még Stephen Howking is óva intette az emberiséget.

A kutatás egyértelművé tette, hogy a közlekedésben és a raktározásban nagyfokú munkanélküliséget eredményezhet a robotika, míg az oktatásban például kevésbé. De a pénzügyi szolgáltatások területén is fokozottan érezteti majd a hatását. A közlekedésben leginkább a férfi munkavállalókat érinti a változás, az adminisztratív munkakörben pedig a legnagyobb arányban a nőket, s nem kérdés, a magasan kvalifikáltak, illetve a digitális és stem-készségekkel (természettudományos, műszaki, technológiai, műszaki és matematikai készségekkel) bíróknak nincs igazán mitől tartaniuk.








hirdetés