Képesek vagyunk hajba is kapni az akciós termékekért?

Egyre inkább hajlamosak vagyunk ölre is menni némi anyagi előny megszerzéséért
Egyre inkább hajlamosak vagyunk ölre is menni némi anyagi előny megszerzéséért
Nyíregyháza – Evolúciós zsák­utca vagy csak egyszerű tömeghisztéria? Ilyen, s még ettől is súlyosabb kérdéseket vetett fel a minap a hír, hogy francia szupermarketekben egymásnak estek a vásárlók az egyik legnépszerűbb, „jóárasított” mogyorókrémért.

Hétköznapi háziasszonyok és háziurak kaptak hajba egy népszerű mogyorós csokikrémért a minap Franciaországban. Szó szerint egymás haját tépték, volt, akit fejbe vertek egy üveggel, s mivel néhol még az eladókat is bántalmazták, lökdösték, ki kellett hívni a helyszínre a rendőrséget. Az egyik eladó egyenesen „állatoknak” nevezte a fékevesztett vásárlókat, ezért is kerestük meg dr. Kiss Jánost, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának pszichológusát, hogy megtudjuk, valóban az emberi faj végét előrevetítő jelenségről van szó?

Csábító sorban állások

– Nagyon remélem, hogy ez még nem a vég, bár kétségtelenül megfigyelhető valamiféle tendencia: bizonyos helyzetekben egyre szélsőségesebben reagálunk. Gondoljunk csak a kommunikációban mindenhol – még a parlamentben is – megjelenő trágár beszédre. Sajnos az embereket számtalan dologgal, akár egy extra akcióval is meg lehet bolondítani, ráadásul egy termék annál kívánatosabb, minél többen akarják. Ha látom, hogy valamiért sorban állnak a boltban, biztos, hogy megnézem, s ha a termék egy kicsit is tetszik, képes vagyok beállni a sorba érte. Az „érdekember” pedig szereti a győzelem ízét, s az olcsóságra hajt akkor is, ha nem jelentős az engedmény, vagy megengedhetné magának a drágábbat is. Aztán a tolongó tömegben az intim szféránk sorozatos megsértése ingerültté tesz, s az ingerküszöb alá csúszva könnyebben ragadtatjuk negatív reakciókra magunkat. Mindezt fokozhatja az oxigénhiány, s az indulat végképp berobban – elemezte a helyzetet a szakember.

Később a sajtó a lakosság gyenge vásárlóerejét okolta a kialakult helyzetért, ám Kiss tanár úr úgy látja, nem egyértelműen a „szükség törvényt bont” esetével állunk szemben. – Az iskolai lopások se a haszonszerzésről, sokkal inkább a státuszeltolódások helyrebillentéséről szólnak: „Ha neki lehet, nekem miért nem?” De a félelemben tartott ember is reagálhat így: „Bajban a világ kakaóbabtermése? Nem lesz csokoládé? Akkor bespáj­zolok!” Nagy a baj, ha mindez csupán jól megválasztott marketingfogás, esetleg olyan veszteséges értékesítés, ami a versenytárs ellehetetlenítését célozza. Nyáron például mindig gond van a dinnyével, ami olcsó dömpingáruként kerül a szupermarketek polcaira – tértünk ki az ügy utóéletére, mivel a botrány a francia pénzügyminiszter irodájáig dagadt, aki komoly szigorításokat helyezett kilátásba.

Értelmezhetetlen döntések

– Egyébként rossz példa akad nálunk is: előfordult, hogy egy elektronikai áruházban olcsó porszívókat kínáltak, s verekedés lett a vége. A 90-es években hallhattunk olyat is, hogy 2-3 nagy bevásárlólánc együttesen indult nagy volumenű beszerzőkörútra, hogy lenyomhassák az árakat – tette hozzá dr. Kiss János.

– Mi, értékesítők nem láttunk bele a beszerzésbe, de gyakran nem értettük, miért kell egy 20 százalékos áremelés előtt álló termék árát pár hónappal előtte 20 százalékkal levinni, iszonyatos keresletet teremtve ezzel a piacon – mondta el lapunknak egy multinacionális áruházlánc – neve elhallgatását kérő – egykori középvezetője. – Árréstömegben mérve többször is előfordult, hogy nulla haszonnal adtunk el termékeket, a papírforma szerint azért, hogy a becsábított vásárló a nagyobb árréssel beárazott termékeket is megvegye. De a magyar vevő ilyenkor rá se hederített másra, rohant a pénztárhoz, s csak akkor nyugodott meg, s hitte el, hogy az akciós termék már tényleg az övé, ha elhagyta a kasszát.

– Amit a mogyorókrémmel csináltak, az már valóban brutális, s egy ilyen akcióra nagyon rá kell készülni készletben és személyzetben is.

– Beszerzői oldalról azért érdekes a dolog, mert a brutális akciókat egyeztetni kell a termék gyártójával, s egy nyerő helyzetben lévő cég az akciót jó előre látva mondhatja, hogy akkor most nem szállítok nektek. Ekkor jön a káosz, amiből kiszállni is csak a beszerzők engedélyével lehet.

Kínos, vitás helyzetekben

– Az értékesítő pedig nem sokat tehet, rendelést vesz fel, illetve pár naposra szorítja le az akciót. Valósággal „égtek” a vonalak ilyenkor nálam is, az összes ismerősöm el akart tetetni a termékből. Kínos volt, amikor azt láttam, hogy a készletből nincs is mit kitenni az üzletbe, mert már minden el lett téve a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek.

– Jó néhány vitás helyzetet átéltünk, s hallgattuk az „én voltam itt először…, azt én raktam bele a kosárba…, most már nem is kell…” – szemrehányásokat az egyszerre összeszaladt vásárlók szájából. Szerencsére az erős szóváltásokon kívül tettlegességig fajuló szituációt nem éltem át – mesélte a kereskedő.

KM-MJ, KO


Itthon nem kapnak hajba az emberek

– Tegyünk különbséget az áruházi akciók között! – figyelmeztetett az egyik nyíregyházi, műszaki cikkeket forgalmazó üzlet vezetője, Mikó Gedeon, utalva rá, hogy egy mosógépet féláron megvenni nem ugyanaz, mint amikor leakcióznak egy kiló lisztet az élelmiszerboltokban. – A nagy háztartási gépek árából a Black Friday-n vagy karácsony előtt általában 50-60 százalék engedményt kínálunk, ami jelentős megtakarítást jelent, itthon mégsem jellemző, hogy agyontapossák egymást az emberek a leárazott műszaki cikkekért.

– Inkább kihasználják a kecseg­tető árakat, s a mosógépeket, hűtőszekrényeket, tűzhelyeket még hitelre is elviszik – mondta el a kereskedő, hozzátéve: a vevők az átlagostól lényegesen nagyobb forgalmat generáló kuponnapokra is felkapják a fejüket.

Ilyenkor a kedvezményes, nagy háztartási gépek hamar elkelnek, szórakoztató elektronikára viszont kevesebbet költenek az emberek.








hirdetés