Késsel vagdosta össze magát, hogy elhitesse, kirabolták

Akt.:
Késsel vagdosta össze magát, hogy elhitesse, kirabolták
Késsel vagdosta össze magát, hogy elhitesse, kirabolták - © Fotó: police.hu
Nyíregyháza – Rövid időn belül három nő is rablás áldozatának hazudta magát Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A nyomozás során kiderült, hogy a bejelentések valótlanok. Az esetek felderítésére tetemes időt és pénzt fordítottak, utóbbit a kamu áldozatoktól követeli a rendőrség.

Egy 17 éves nyíregyházi lány azzal hívta a rendőrséget július 15-én, hogy Nyíregyházán, a Sóstói úton három ismeretlen kirabolta, elvették a telefonját, az ékszereit és 30 ezer forintot, amelyet néhány órával korábban vett fel egy bankautomatából.

– Jelentős erőkkel kezdtük meg a nyomozást. A helyszín környékétől spirálisan kifelé haladva végzett adatgyűjtés során kiderült, sem a környékbeli lakók, sem a bolti eladók nem láttak a környéken a nő személyleírásának megfelelő embereket – ismerteti az ügyeket Deák János őrnagy, a Nyíregyházi Rendőrkapitányság élet- és ifjúságvédelmi alosztályának vezetője. – Ezután a bejelentőt többen közösen, taktikusan hallgattuk ki. Többször ellentmondásba keveredett, végül bevallotta, a rablást édesanyjával, a helyi H.-né M. Piroskával (42) együtt találták ki. A fiatal nő elmondta, azért állt elő a rablás meséjével, mert így akart az áldozatsegítő szolgálattól valamilyen támogatást szerezni. Felvette a számlájáról az összes pénzt, eltette a bizonylatot, majd anyjával pizzáztak egyet, utána pedig hívta a segélyhívó számot. A feljelentésében elraboltként feltüntetett telefont fél éve eladta, a pénzt és az ékszereit pedig albérletében elrejtette.

mese

A másik nyíregyházi esetben Sz. Edina (34), egy helyi pékség pultosa hívta a zsarukat július 5-én, azt állítva, egy késes támadó összevagdosta, és elvitt a kasszából mintegy 100 ezer forintot.

noh

– Már az első intézkedések során gyanúsak voltak a bejelentő sérülései. Elhelyezkedésük, a vágások iránya nem igazán utalt idegenkezűségre. Ennek ellenére jelentős erőkkel kezdtük meg a forró nyomos munkát az elkövető kézre kerítése érdekében. Az adatgyűjtés és a tanúkutatás során azonban nem találtunk semmilyen nyomot, amely a felfegyverkezve elkövetett rablást alátámasztotta volna – magyarázza az alosztályvezető. – Ebben az ügyben is a megfelelő kihallgatási taktikát vetettük be. Sz. Edina folytatólagos kihallgatásán július 8-án végül beismerte, ő vágta meg a saját karját és sebezte meg a nyakát, majd hazavitte a kassza tartalmát. A pénz egy része előkerült.

A nyíregyházi zsaruk július 21-én mindkét ügyben bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást. Ugyanakkor feljelentést tettek az ügyészségen a 17 éves lány és anyja, valamint Sz. Edina ellen a hatóság félrevezetése vétségének és hamis tanúzás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A gyanúsítottak szabadlábon védekeznek.

A harmadik eset Kisvárdán történt, annyiban tér el az előzőektől, hogy a kamu támadásnak valódi sértettje volt. Az a 35 éves kisvárdai férfi, aki április 24-én sokkos állapotban találta otthon a feleségét. K.-né S. Anita (30) azt állította, két nagydarab, orosz akcentussal beszélő férfi megverte, leöntötte lakkbenzinnel, és megfenyegette, megölik, ha nem adja elő az otthon tartott milliókat. A kisvárdai zsaruk megnézték a környék térfigyelő kameráinak felvételeit, ám nem láttak a leírásnak megfelelő férfiakat. Ezután feltérképezték a bejelentő viszonyait, és kiderült: az asszony egy időre elhagyta a családi fészket, öszszeköltözött a helyi F. Norberttel (29), ám később visszatért férjéhez. A zsaruk kihallgatások sorával végül kiderítették: az asszony a korábbi szeretőjével tervelte ki az álrablást, hogy megszerezzék férje millióit. A nyomozók április 29-én F. Norbert lakhelyén, a padláson, a gerendák alá rejtve megtalálták az elvitt csaknem ötmillió forintot. A kisvárdai rendőrök július 1-jén megszüntették a nyomozást, K.-né S. Anitát és F. Norbertet feljelentették az ügyészségen.

ugy

– Akik hamis feljelentést tesznek, talán nincsenek teljesen tudatában, mekkora kárt okoznak: a rendőrség erőforrásai végesek, kollégáink addig sem dolgozhatnak valódi bűnügyek tetteseinek elfogásán, amíg egy ilyen hazugságot felderítenek – mutat rá Deák őrnagy. – Ráadásul a nyomozások ideje alatt a szakértői vizsgálatok, a bűnügyi technikai költségek és a kollégák esetleges túlmunkadíja tetemes, több százezer forintos bűnügyi költséget eredményez. Ennek megtérítését az eljárás végén a nem létező bűncselekményt hazudókon kell követelnünk.

– Zsaru Magazin –








hirdetés