Ki kell állnunk a magyar érdekekért

Akt.:
Dr. Tilki Attila
Dr. Tilki Attila - © Fotó: Dodó Ferenc
Nyíregyháza, Strasbourg – Ez a migráció nem oldja meg sem a demográfiai, sem a munkaerőpiaci problémákat. Minden lehetséges nemzetközi fórumon és szervezetben kiállunk a jogainkért, így tettük ezt most is – számolt be az Európa Tanács (ET) legutóbbi Parlamenti Közgyűléséről dr. Tilki Attila, aki 2014-től tagja a szervezetnek.

Az ET az Európai Uniótól eltérően 47 tagállammal rendelkezik – szolgált előbb háttér-információkkal megyénk országgyűlési képviselője –, és fennállásának 70. évfordulóját ünnepli ebben az évben. Magyarország hét mandátummal rendelkezik, ebből négyet a mindenkori kormánypárt, hármat az ellenzék tölt be. Ez most is így van, függetlenül attól, hogy ez az arány nem tükrözi a választási eredményeket, s az ellenzék a szerepléséhez képest magasabb képviselettel bír.

Mellettünk szóltak

– Nagyon fontos volt a számunkra, hogy napirendre tűzzük a kárpátaljai magyarok helyzetét, mert most épp a nyelvtörvény borzolja a kedélyeket. Ezzel kapcsolatban a parlamenti vitán kívül egy meghallgatást is szerveztünk, amelyen ott volt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Brenzovics László.

Mellette megjelent az ukrajnai román kisebbség vezetője, és az Európai Parlamentből is meghívtunk a kisebbségi jogok iránt fogékony képviselőket. Az olasz és az osztrák képviselők például nagyon keményen foglaltak állást az ukránokkal szemben, többek között Dél-Tirol példáját említve – említett fontos fejleményeket a képviselő.

– Napirenden szerepelt a szlovákiai himnusztörvény kísérlete is, amely „Lex ­DAC”-ként került be a köztudatba. Már a szándék is felháborító, hiszen a szlovákiai népesség mintegy 9 százalékát adja a magyar kisebbség. Azóta ezt a törvényt szerencsére már megvétózta a szlovák államfő – említett újabb témát a képviselő, kiemelve: az elhangzott mondatok jegyzőkönyvbe kerülnek, és a későbbiekben hivatkozási alapot jelentenek.

– Nem kerülhettük meg a migráció kérdését, már csak azért sem, mert a belga szocialista képviselő kifogásolta az illegális bevándorlóknak nyújtott szolgáltatások színvonalát Görögországban. Mi pedig arra hívtuk fel a figyelmét, hogy milyen jogi aggályok, rombolások fűződnek hozzájuk, hogyan csaptak össze Szaloniki környékén a migránsok és a rendőrök.

– Az ET abban hasonló az Európai Parlamenthez, hogy bár több a néppárti képviselő, e pillanatban többen közelítik meg liberális szemlélettel ezt a súlyos problémakört, és értenek egyet az Európai Bizottsággal, annak migrációs ügyekért felelős görög biztosával. S hogy mit érünk el ezeken az üléseken? Számos nemzetközi fórumon és szervezetben, ahol Magyarország tag, napirendre tűzzük a nekünk fontos témákat, megfogalmazzuk a magyar kormány álláspontját.

Titokban beismerik

– Ezek jegyzőkönyvbe kerülnek és később hivatkozási alappá válnak. Így az is, hogy Magyarország nem a migráció liberalizációjával, hanem családpolitikai kedvezményekkel, a gyermekvállalás támogatásával, ösztönzésével szeretné megoldani a demog­ráfiai problémákat. Arra is rámutatunk, a németországi példák cáfolják, hogy ez az illegális migráció megoldaná a munkaerő hiányából fakadó gondokat. Hangot adunk annak, hogy az ilyen fajta multikulturalizmusban mi nem hiszünk.

Rendkívül tanulságos direktben találkozni és vitatkozni azokkal a képviselőkkel, akik különös módon szembesülnek azzal, ahogy a nép, a közakarat a liberális országokban is egyre inkább eltávolodik a hivatalos politikai állásponttól. Ezt ékesen bizonyítják például a választási eredmények Ausztriától Finnországig, vagy a közösségi portálokon megjelenő kommentek a magyar álláspontról.

– Vannak, akik valóban hisznek benne, hogy ez a fajta migráció jó, de sokan négyszemközt elmondják nekem, hogy egyetértenek a magyar stratégiával, a magyar miniszterelnökkel, de követniük kell pártjaik irányvonalát, mert ez számukra karrier és egzisztenciális kérdés.

– A nép véleményét a „politikailag korrekt” irányzat nem hajlandó figyelembe venni, olyannyira, hogy Hollandiában felmerült a népszavazás intézményének eltörlése. Ezért vagyunk mi nyugodtak, mert a nemzeti konzultációval megkérdeztük az embereket, és erre alapozva fogalmaztuk meg az EP-választási kampány hét pontját – zárta strasbourgi tapasztalatainak összegzését dr. Tilki Attila.

Abszurd példák, sértő párhuzamok

– Én is felszólaltam a gyűlöletbeszéd témájában, amely két szálon futott: a sportban, azon belül is elsősorban a labdarúgó-mérkőzéseken, valamint a politikában tapasztalt „hate speech” megfékezéséért emeltem szót. Magyarországi példákat is tudtam erre hozni.

– Az viszont sajnos látható, hogy a kisebbségi jogok alatt a Velencei Bizottság (az Európai Unióhoz hasonlóan) nem feltétlenül az őshonos kisebbség jogait érti, hanem mondjuk a faji és szexuális kisebbségek védelmére helyez nagyobb hangsúlyt.

Már olyan abszurditásokba ütközünk, hogy amikor elmondjuk, hogyan sérül a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati joga, akkor feláll egy liberális ország képviselője, momentán egy svéd, és elmondja: náluk már 45 féle náció van jelen, és bajban lennének, ha az összesnek biztosítaniuk kellene a nyelvhasználatot. Na ezt a párhuzamot kell a leghatározottabban visszautasítanunk! – szögezte le dr. Tilki Attila.

NyZs








hirdetés