Kiadta emberjogi jelentését a kínai kormány

Peking – Kína gazdasági fejlődésének modelljét ellentmondásos jelenségek kísérik, jelentősek a város és a vidék közötti különbségek, egyensúlytalanság mutatkozik a jövedelemelosztásban és problémákkal terhelt az időskorúak ellátása – többek között ezeket állapítja meg az a kedden kiadott jelentés, amely a kínai kormány második országos emberjogi akciótervének (2012-2015) teljesítéséről szól.

A jelentésben kiemelt területek rávilágítanak arra is, hogy a világ legnépesebb fejlődő országában, a csaknem 1,4 milliárd lakosú Kínában a Nyugaton megszokottól merőben eltérő szempontok szerint és fogalmi alapokon vizsgálják az emberi jogok érvényesülését.

A dokumentum megállapítja, hogy a 2015 végéig kitűzött célok alapvetően teljesültek, de az eredmények mellett felsorolják például, hogy a lakosság életkörülményeit befolyásoló tényezők, így az oktatás, az egészségügyi ellátás vagy az élelmiszer- és gyógyszerbiztonság, valamint a környezet védelme területén továbbra is hiányosságok tapasztalhatók.

“Hosszú még az út Kínában az emberi jogok védelmének magas szintű megvalósításáig, sok erőfeszítésre van még szükség” – állapítja meg a terjedelmes kormányzati beszámoló.

Összeállítói kitérnek rá, hogy a 2012 és 2015 közötti időszakban, éves átlagban 7,4 százalékos volt az országban a gazdasági növekedés. Ezzel egy időben az egy főre jutó jövedelem a városi lakosság esetében 7,5 százalékkal, míg vidéken 9,2 százalékkal nőtt évente. A szegénységből összesen 66,6 millió ember került ki.

Külön fejezet foglalkozik a kormányzati tevékenység átláthatóságának helyzetével, a tájékoztatás, a véleménynyilvánítás és az ellenőrzés területén – jórészt az internet segítségével – elért, pozitívnak értékelt változásokkal.

Az igazságügyi reform tárgyalásánál eredményként említik annak az elvnek az érvényesítését, hogy immár a bűnösség bizonyításáig a gyanúsítottat ártatlanként kell kezelni. Felidézik, hogy számos korábbi téves, esetenként végzetes bírói döntést felülbíráltak, 2013 decemberétől pedig megszüntették a munkával történő átnevelés korábban sokat bírált intézményét.

A kínai büntető törvénykönyv tavalyi módosításával 9 féle bűncselekményt töröltek a halálbüntetéssel büntethetők közül, ezzel 46-ra csökkent a legsúlyosabb ítélettel sújtható bűncselekmények típusa.

A vallásszabadság biztosításával foglalkozó részben a dokumentum példaként megemlíti, hogy Tibetben 200 millió jüant (30,5 millió dollár) fordítottak vallási létesítmények felújítására, bővítésére. Másutt 15 millió jüant költöttek mecsetek és történelmi vallási emlékhelyek megőrzésére. Az egyházközösségekben dolgozókat bevonták a társadalombiztosítás rendszerébe, túlnyomó részük már rendelkezik egészségügyi és nyugdíjbiztosítással.

A jelentés megállapítja, hogy 2012-től az iskolai rendszer különböző szintjein oktatják a személyiségi jogok, a gazdasági jogok és az oktatáshoz való jog részleteit. Az ezekkel, illetve a polgárokat megillető egyéb törvény adta jogokkal kapcsolatos információkat valamennyi korosztály számára a nekik megfelelő szinteken tartalmazzák a tankönyvek.

Trebitsch Péter – MTI








hirdetés