Kinek a számlájára írható a vérontás?

Bodnár Róbert lelkipásztor a 144. zsoltár alapján hirdette Isten üzenetét
Bodnár Róbert lelkipásztor a 144. zsoltár alapján hirdette Isten üzenetét - © Fotó: tudósítónktól
Tuzsér – Az első világháború befejezésére és a háborús hősökre emlékeztek Tuzséron.

A Tuzséri Református Egyházközség kezdeményezésére november 11-én, vasárnap délelőtt ünnepi megemlékezést tartott a szabolcsi nagyközség az I. világháború száz évvel ezelőtti befejezése alkalmából, a tuzséri háborús hősökre emlékezve. Az ünnepi istentiszteleten Bodnár Róbert lelkipásztor a 144. zsoltár alapján hirdette Isten üzenetét. „Vajon nem kellene már elfeledni a háborút is, meg ezt a zsoltárt is, hogy „Áldott az Úr…aki harcolni tanítja kezemet”? Minek még tanulni a harcot? Nem szenvedett még eleget ez a teremtett világ az emberi gonoszság miatt kirobbant háborúktól?” – vetette fel a lelkipásztor.

Nem Isten akarta

„A 6. parancsolat (Ne ölj!) az élet feltétlen védelmét kívánja meg tőlünk. Ellene van minden gyilkosság, háború, önpusztító cselekedet, vakmerő játék. Igen, Isten harcolni tanít, ám ez a harc teljesen más, mint amit az ember folytat. Ez a harc nem az ember mohóságát, kapzsiságát, hatalomvágyát, őrült eszméit szolgálja, hanem a hatalmas Isten dicsőségét! Az a háború, aminek a befejezésre ma emlékezünk, olyan háború volt, amelyet Isten nem akart, csak a gonosz ember, mert Isten szentsége ellen van minden háború!” – mutatott rá Bodnár Róbert.

Hozzátette: az ember, elszakadván Istentől, szörnyű tettekre képes, amit szomorúan szemléltet az első világháború minden borzalma és szörnyűsége. Ezt a háborút tehát nem Isten számlájára kell írni, hanem az emberére. Tanulni azonban a rosszból is lehet, sőt kell! Száz évvel a háború befejezése után az legyen az emberiség feladata, hogy soha többé ne idézzen elő ilyen borzalmas vérontást! A zsoltár harcolni tanít, de a XXI. századi ember Jézus Krisztus példájából tanuljon meg harcolni, mégpedig az emberiségért és Isten dicsőségéért!

Rózsák és koszorúk

Az igehirdetés után Ferkovics Tibor, Tuzsér polgármestere mondott beszédet, Virguláné Hercku Orsolya, a kisvárdai Várday Kata Református Művészeti Iskola igazgatója két Ady-verset szavalt el. A templom körüli emlékparkban, a hősök emlékművénél folytatódott a megemlékezés, ahol a hősi halottak emlékére egy–egy szál fehér rózsát helyeztek el a kővázákba, majd letették az emlékezés koszorúit.

A tuzséri áldozatok nevei

Balogh István, Bíró Bertalan, Bíró Sándor, Bóka Imre, Boros Károly, Csontos Menyhért, Demeter Gyula, Eszenyi János, Józsi András, Kepics Balázs, Király János, Kiss János, Lónyányik Balázs, Lónyányik István, Nagy András, Nagy Sámuel, Révész G. Balázs, Révész G. Gyula, Révész István, Révész N. Gy. Mihály, Révész N. P. Mihály, Setét Dániel, Sipos István, Varga András, Varga István, Szabó Károly, Deregi Béni, Fucsku János, Németh József, Révész B. Imre, Tóth János, Rozenfeld Ferenc, Weisz Jenő, Weisz Vilmos

KM








hirdetés