Kinek is kellene a gyáva katona…?

Akt.:
Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: Tóth László/honvedelem.hu
A bátor magyar ifjak a hon védelmének még csak a gondolatától is úgy pánikba esnek, hogy ész nélkül menekülnek a buksisimogató nyugat-európai országokba. Már ha hinni lehet azoknak a politikusoknak, akik sorsfordító kérdésekre cirka tíz éve képtelenek sikeres válaszokat adni – nekik volt megint kétes adu ász a kötelező sorkatonai szolgálat köré font gondolatfoszlány, s találták meg újra az elvándorlás kormányzati gyökereit. Nyéki Zsolt jegyzete.

Inkább hiszek a magyar ifjakban, s abban, amit Wass Albert vallott: „Ha őseink is elszaladtak volna, valahányszor nehéz idők jöttek, ma üres lenne ez az ország.” A nehéz idők valahogy évezredek óta rátelepedtek erre a gyönyörű Kárpát-medencére, melynek ölelésében az elszánt akarat adta a magyarság megmaradásának zálogát. „Aki nem tud országáért küzdeni, az nem érdemel országot” – fordulhatunk intelemért bátran megint az íróhoz, még akkor is, ha tudjuk: a sorkötelezettség nincs napirenden, senki nem tervezi megnyitni ezt a kérdést Magyarországon. Sebaj, a sikerélményre éhes politikus lelkesen rágja ezt a gumicsontot, ha már jobb falathoz rég nem jutott. Ám ebben az egészben van egy szomorú jelenség: tényleg úgy gondolja valaki, hogy azzal növelheti csekélyke népszerűségi indexét, ha a haza esetleges védelmének kötelezettségével riogat? Vadai Ágnes DK alelnök szerint ez a magyar fiatalok elárulása lenne, a Baloldali Demokrata Közösség pedig garantálja: hazánkat semmifajta ellenséges támadás nem fenyegeti. Hát, kezet rá… A háborút évszázadok óta nem vívó Svájcban alig két éve tartottak népszavazást az általános hadkötelezettség fenntartásáról, és a lakosság nagy többsége mellette foglalt állást. Érdekes módon a kezdeményezést ott is a szocialisták és zöld pártiak támogatták, csatsorba állítva a feministákat, de velük sem tudták elkerülni a kudarcot. Finnországban a napokban merült fel kormányszinten a lakosságra építő véderő fejlesztése, ellenzéki össztűz nélkül.

Itthon a katonaviselt férfiak közül még azok emlékezetében sem maradt meg túl jó kép a surranós időszakról, akiknek amúgy természetes volt a haza fegyveres szolgálata. Érthető: a szocialista hadseregben egyszerre volt jelen a csóróság és a pazarlás: a három töltény az éleslövészeti gyakorlaton és a nyakló nélküli lopás. Ez így valóban értelmetlen volt, nem működött, de a készség és képesség megvédeni mindazt, amit a haza jelent, otthonnal, családdal, az független kortól, viszonyoktól. Ha valaki ez elől menekül, akkor jobb is, ha megy – ki bízna meg benne, ha ne adja ég, mégis legény kellene a gátra?!

(Utóirat: „A hazaszeretet ott kezdődik, amikor egymást szeretik azok, akik egy hazában élnek.” Wass Albert)

Nyéki Zsolt








hirdetés