Kinek olcsó, kinek drága?

2008 szeptemberétől ,,tandíjat”, azaz fejlesztési részhozzájárulást (fer-t) vezetnek be a felsőoktatásban.

Az alapképzésben 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forint lesz a fer éves összege.

– A bejelentés hallatán első gondolatom az volt, hogy teljesen előkészítetlen döntés, mert sem az egyetemekkel, sem a rektorokkal, sem a hallgatókkal nem konzultáltak róla – mondott véleményt dr. Besenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektora. – A második: közgazdászként azzal elvileg egyetértek, hogy amit az ember kap, azért fizetni kell, hiszen piacgazdaságban élünk. S ez így van mindenütt a világon, beleértve az Egyesült Államokat is. Csakhogy ahol így van, ott létezik olyan szociális és egyéb háttérháló, hogy a jótanulók állami, alapítványi, egyházi és más forrásból elő tudják teremteni a tandíjra valót. Magyarországon azonban ilyen források nincsenek. A vagyoni helyzetben pedig olyan különbségek vannak, hogy ami az egyiknek aprópénz, a másiknak egy vagyon. S bár a halmozottan hátrányos helyzetűek mentességet élveznek, azért, mint köztudott, e téren nagy lehetőségek vannak a visszaélésre, elég, ha a jövedelemigazolások kétes valóságtartalmára gondolunk.

Az intézmény felől közelítve: nem akarok az ördög ügyvédje lenni, de a miniszter folyamatosan azt ígérte, mindent megtesz azért, hogy egyrészt a befolyó pénz az egyetemeknél maradjon, másrészt hogy ezzel az összeggel ne csökkenjen automatikusan az állami finanszírozás. Reális a gyanú, hogy az államháztartás nem lesz jobb helyzetben, s előbb-utóbb az állami finanszírozás egy részét váltják ki a fer-rel.

Majd ha látjuk…

A Miskolci Egyetem hallgatói önkormányzatának elnökhelyettese, Földesi Norbert abban bízik, hogy még változik a miniszter által egyelőre szóban közölt bejelentése a fer-ről.

– Így volt ez a Felsőoktatási Törvénnyel is. A ,,civil” egyeztetések során annyit változott az előterjesztés, hogy a végén rá sem lehetett ismerni. Pontosabb véleményt akkor tudunk megfogalmazni, ha az írásos változatot is láttuk. Az tudott, hogy ausztrál mintából indultak ki, ahol a hallgatók fele külföldi, s aki azért ment oda tanulni, mert anyagilag biztos a családi háttér. Itt viszont sok család, pláne, ahol több gyerek tanul tovább, akár el is adósodhat, vagy fel kell adniuk. Feszültséget szül az is, hogy a tandíjmentesség tanulmányi eredménytől függ: egy átlag mögött igen különböző teljesítmények húzódnak meg.

A legfontosabb kérdések és válaszok
Mikortól és mennyit kell fizetni?

2008 szeptemberétől fizetni kell a felsőoktatási tanulmányokért: az alapképzésben 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forint lesz az éves összeg.

Lehetséges-e ettől eltérni?

A meghatározott összegtől az intézmények plusz-mínusz ötven százalékkal eltérhetnek. Így az alapképzésben havonta minimum 4375, maximum 13 125 forintot kell fizetni.

Kik élveznek mentességet?

A fer a 2007/2008-as tanévtől lép életbe, mentesülnek alóla az első évfolyamos hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, az első felsőfokú szakképzést megszerzők, a halmozottan hátrányos helyzetűek. Az első évfolyam tanulmányi eredménye alapján alakíthatják ki a fer összegét, s hogy ki az, akinek ez alapján fizetnie kell, vagy mentességet élvez. A hallgatók közül ugyanis a legeredményesebb 15 százalék tandíjmentességet, sőt, akár tanulmányi ösztöndíjat kaphat. A költségtérítéses hallgatóknak lehetőségük lesz az átjárásra az államilag finanszírozott képzésbe, ugyanakkor évente minimum 30 kreditet el kell érniük.

Mire fordítják a fer-t?

A hozzájárulást nem az állam “teszi zsebre”, a teljes összeg az intézményeknél marad s nem érinti a központi költségvetést. A befolyt összeg legkevesebb egyharmadát, maximum ötven százalékát kötelezően tanulmányi ösztöndíjra kell fordítani. A fennmaradó összeget intézményfejlesztési célokra lehet felhasználni az egyetemi szenátus döntése alapján.








hirdetés