Királyok nyomdokain járva

Akt.:
Habsburg György és dr. Barabás László
Habsburg György és dr. Barabás László - © Fotó: Dodó Ferenc
Nyíregyháza – Habsburg György: Európának előbb saját értékrendjét kellene helyre tennie, hogy megbirkózhasson a külső veszélyekkel.

Egy uralkodó családba születni számos lehetőséggel, de kötelezettséggel is jár, az egész Európára hatással bíró kérdésekben pedig akkor is felelősséggel kell állást foglalni, ha már nem a királyok idejét éljük. Többek között ezt is leszűrhették az érdeklődők, akik Habsburg Györgyöt hallhatták a Rotary Club Nyíregyháza vendégeként hétfő délután, a Hotel Centrálban tartott pódiumbeszélgetésen.

– Korábban édesapámat, Habsburg Ottót elkísérve jártam itt, és a Magyar Vöröskereszt elnökeként is megfordultam ebben a megyében, ahová öröm visszatérni. Különösen úgy, hogy nem beszéd tartására, hanem beszélgetésre hívtak – adta meg a találkozó közvetlen alaphangját első szavaival Habsburg György.

Beszélgetőpartnere, dr. Barabás László, a helyi rotarysták alelnöke sorra dobta fel a témákat, kérdéseket, az őszinte válaszokat hallgatva pedig még különösebb volt az érzés: azt az embert láthatjuk, hallhatjuk, akinek a nagyapja még magyar király, édesapja pedig legitim trónörökös volt.

– A dinasztia egyik nagy áldása a nagy család: jelenleg több mint ötszáz Habsburg él szerte a világban, akikkel tartjuk a kapcsolatot. A hosszú nevek is rövidültek, édesapámnak még 35 keresztneve volt, nekem már csak öt, a gyerekeinknél tovább szűkítettünk – érzékeltette az idők változását Habsburg György, felfedve azt is, hogy uralkodó családokban a névadás komoly vallási háttérre is támaszkodott. S miután az osztrák állam 1919-ben eltörölte az uralkodói titulusokat, már ezek is kikoptak a hétköznapi használatból.

A bevándorlás terhe

– A rendszerváltás környékén nem merült fel komolyan a köztársaság és a monarchia dilemmája, sem Magyarországon, sem a családban – oszlatott el kételyeket –, bár Habsburg Ottó neve egyszer felbukkant, mint lehetséges köztársasági elnök. Édesapám viszont rögtön jelezte: ő európai színtéren kívánja segíteni a magyar ügyet és integrációt.

– Ő lett a Páneurópai piknik egyik fővédnöke is 1989-ben, de végül az akkori magyar kormány kérésére inkább a nővéremet küldte el. A kezdeményezés aztán megadta a végső lökést a vasfüggöny lebontásának, a berlini fal leomlásának – emlékezett a trónöröklési jogáról korábban lemondott Habsburg Ottó egyik cselekedetére.

A hallgatóságtól többen kérdezték meg tőle: hogyan látja Európa kihívásait, azon belül is a migrációs helyzetet, az iszlám veszélyt. Habsburg György nem ért egyet az Európai Bizottság bevándorlás politikájával, de leszögezte: az Európai Bizottság nem egyenlő az Európai Unióval. Látni kell azt, hogy Európa népessége csökken, és a migrációs nyomás nem fog enyhülni, erre pedig összehangolt választ kell adni. Ehhez az Európai Uniónak komoly reformokkal kell szembe néznie, első lépése lehet a közelgő EP-választás. A magyar kormány jó irányt mutat ebben, az Európai Uniónak pedig komoly reformokkal kell szembe néznie, első lépés lehet a közelgő EP-választás.

– Az iszlamizáció kérdésében a legnagyobb veszély az, hogy Európában elsorvad a vallás, azzal pedig az összetartás, a hit, a múlt, a hagyomány, Európa egész történelme. Első lépésben ezzel kellene foglalkozni, mert ha az értékrendünket a helyére tettük, akkor lehetne eredményesen megbirkózni a külső kihívásokkal – mondta Habsburg György.

NyZs








hirdetés