Egy város kulturális életét sok minden jellemzi. A nagy tömegrendezvények, koncertek, utcabálok, fesztiválok éppúgy, mint a kisebb közösségi rendezvények. Éppen ezért fontosak a település életében, hogy rendelkezésre álljanak a közösségi terek, illetve olyan alkotó közösségek szülessenek, működhessenek, amelyek képesek a város szellemi életére hatni.

Megfelelni az új kihívásoknak

–A rendszerváltás nemcsak a politika, gazdaság és társadalom számára jelentett kihívást, hanem a kultúra területén is. Könyvtárunk, a kisvárdai Városi Könyvtár – kezdte beszélgetésünket Szivák Gábor igazgató – is törekedett egy új, európai szolgáltatás és könyvtárkép kialakítására. Előbbit a szakmai szolgáltatások megújításával érte el könyvtárunk, míg utóbbi a könyvtárhasználókkal történő szorosabb interaktív kapcsolatrendszer kialakításában jelentkezik. A kisvárdai Városi Könyvtár mind jellege, mid tereiből adódóan éppen az utóbbiak számára nyújt teret és meghatározó kereteket. Különösen fontosnak tartja az érték teremtést, bemutatást és közvetítést. Az elsőt elsősorban a megjelentetett helyismereti kötetek jelenítik meg, míg utóbbiak a könyvtár különböző rendezvényeiben öltenek testet.

Segíteni a középiskolásoknak – irodalmi délutánok

–Az elmúlt két évtizedben három nagyobb programsorozat indult útjára a Kisvárda talán legimpozánsabb épületében: Könyvtári csevegések, Könyvtári galéria és a NAVA Filmklub. Közös ezekben az emberi, nemzeti, európai értékek bemutatása, megismertetése és őrzése. Közülük is a legrégebben a Könyvtári csevegések indult útra. Ez a klasszikus elemre épülő sorozat azzal az egyszerű célt volt hivatva beteljesíteni, hogy segítsünk a középiskolás korosztálynak az érettségire, felvételire való felkészülésben. Ezt fejezte ki a cím is, Irodalmi délután. 1993. október 20-án Kondor Jenő költő, „A félelem és a remény költészete” című kötet bemutatójával kezdődött ez a sorozat, akkor még Irodalmi délután címszó alatt.

Együtt a TIT–el

–Itt kell köszönetet mondanom a TIT Jurányi Lajos Szervezet kisvárdai csoportja vezetőjének, Harsányi Pista bácsinak, aki első pillanattól nemcsak pénzügyileg, hanem mentálisan is támogatta a sorozat létrejöttét, erőt adott ahhoz, hogy a mai napig tartó sorozat legyen belőle. A következő évben bővült a témakör, s nyerte el a máig használt elnevezést. A megvalósítás legfőbb alapelve és alapértéke, hogy az évente tíz előadás előadóinak fele a téma neves szakértője, másrészről helyi szakemberek legyenek. Előbbit talán nem kell annyira indokolni, hiszen író – olvasó találkozókat eddig is tartottak a könyvtárakban. A Könyvtári csevegéseknek, ahogy mai teljes nevén nevezzük a programot, legnagyobb érdeme, hogy kibővítette ezt a kört, vállalkozott új témák bevezetésére és megjelenítésére a könyvtárunkban. S tette ezt sikerrel a pszichológia, földrajz, csillagászt, helytörténet, régészet terén egyaránt. Az elmúlt években megtartott előadások fele irodalmi jellegű volt. 35 történelmi, helytörténeti előadás mellett 6 régészeti 6 vallással, mitológiával összefüggő beszélgetésnek örvendhettek a sorozat látogatói. Ezen túlmenően 34 kultúrával, oktatással foglalkozó előadóval cseveghettünk, tapsolhattunk. A természettudományos ismeretterjesztés közel húsz előadással büszkélkedhet.

Országos és helyi hírességek, elszármazottak

–Az elmúlt tíz év alatt olyan emberekkel csevegtünk, cseveghettünk, mint Gyurkovics Tibor, Jókai Anna, Görgey Gábor, Kányádi Sándor, Békés Pál, Jankovics Marcell, Margócsy József, Katona Béla, Nógrádi Gábor, Falus András akadémikus. Harminc városunkban élő, alkotó, teremtő ember vállalta fel a csevegést a könyvtár falain belül. Bakajsza András, Dr. Kriveczky Béla és Veres Miklós tanárurak önmagukban közel 50 alkalommal álltak a közönség elé. A helyi tehetségek között kaptak helyet azok, akik elszármaztak Kisvárdáról, de szakmai tekintélyük miatt szükségesnek tartottuk visszahozni őket szűkebb pátriájukba. Így dr. Rubovszky Kálmán, Perjés István, ifj. Kriveczky Béla, dr. Balogh Árpád, Maticsák Sándor, Bodnár István, Novák Gábor stb. Fontosnak tartom azt is, hogy számos kötetnek voltunk inspirálói, illetve, hogy ezeket a köteteket be is mutathattuk. Kondor Jenő, Bakajsza András, Gondos Gyula, Malmos Károly kötetét tártuk a helyi publikum elé. De az elmúlt időszakban a csevegések keretében 30 kötettel ismerkedhettek meg a résztvevők.

Szabadegyetemi Előadássorozat

–A Könyvtári csevegések történetében több alsorozatot is elindítottunk. Januárban minden esztendőben megemlékezünk a Magyar Kultúra Napjáról, mint ahogy rendszeresek a Költészet napi az Ünnepi könyvhetek keretében megrendezett előadások. De jelentős szerepet vállaltunk az Európai Unió megismertetése terén is, egyrészről megmatatva magának az európai együttműködésnek részterületeit, másrészről rendszeresen visszatérünk az Európa kulturális gyökereinek bemutatásához. A könyvtári csevegések sorozat szakmai színvonalát dicséri, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat beemelte a Szabadegyetemi előadássorozatai közé – mondta beszélgetésünket zárva Szivák Gábor igazgató.

- Vincze Péter -