Lebontották a 96 éve épült mozi épületét Kisvárdán
Mozi az 1970-es évek végén 
Kisvárdán – hasonlóan más településekhez, kezdetben nem volt önálló épülete a mozinak. Kisvárdán az úgynevezett Nagyvendéglő színházterme fogadta be az olykor–olykor idejött vándor kinematográfusokat. Ahogy a mozgófénykép népszerűsége nőtt, egyre jobban megtalálták számításukat a vállalkozók. Így gondolta ezt Pallai Endre is, akinek a kisvárdai képviselő–testület 1913. december 29–én 25 évre szóló kizárólagos jogot adott mozgófényképszínház létesítésére, évi 500–1000 korona bérfizetése mellett. Az építés előmozdítására 1914. január 5–ével, a Kisvárdai Apolló Mozgó Részvénytársaság ötszáz koronáról szóló részvényeket bocsátott ki. Az új mozi 1916–ra épült meg.
Az új mozgószínház az Apolló Mozgó nevet kapta s a legnagyobb komforttal van berendezve. Csinos erkély és földszinti páholyai, kényelmes ülőhelyei, azoknak ügyes elrendezése és a vászonra hozott darabok értékes volta városunk egyetlen és elsőrendű szórakozó helyévé teszik (Megnyílt az új mozi: Felsőszabolcsi Hírlap, 1916. 3.sz.3.p. Kisvárda a források tükrében. 230–240 oldal. 1999.)
1934-ben új tulajdonosok kezébe került az Apolló Mozgó Rt, a régiek nem fizettek a kikölcsönzött filmekért, ezért a filmeket forgalmazók feketelistára tették Kisvárdát, így a közönség leszokott a mozizásról.
Folyamatos felújítások
A mozi rövid leállását követően folyamatosan működött tovább. 1964 tavaszán 1 milliós költséggel megindul a felújítás, mellyel szélesvásznú filmek vetítésére is alkalmas lesz, és szeptemberre át is adják. Több határidő módosítást követően csak 1965 nyarán adják át a korszerűsített mozit. Egy újabb belső felújítás 1987 júniusában a kezdődött el, mely lehet azt mondani, hogy folyamatossá vált. Ez időben a Béke filmszínházban video mozi is működött. Új vetítőgépek, kulturált mellékhelyiségek építése mellett, a székek cseréje is megtörtént, 1991 elején.
Eddig a mozi története, mert rövid működési idő után az érdektelenség miatt bezárt a mozi Kisvárdán. Napjainkban pedig már a lebontott mozi területét rendezik, hogy megépüljön egy a városképbe illő, a városközpont rendezési tervének megfelelő, rendezvény és konferenciaközpont a Polgármesteri Hivatal épületének korszerűsítésével s azzal összekapcsolva.
Nosztalgiás emlékezés
Az elmúlt időszakban szinte naponta láttam a szakszerű precizitással végzett bontási munkákat, s folyamatosan jutottak eszembe az elmúlt több mint fél évszázad emlékei. A nézőtérre bal és jobb oldali bejáratok voltak. Az 50–es években még megvolt a karzat és a páholyok. A két oldalsó bejáratok között pedig ruhatár is volt. Gyerekként, a többi hasonló karúakkal együtt az 50 filléres zsöllye faszékeire ültünk az első négy sorba. Ha nem tetszett a film nyiszorogtattuk, recsegtettük azokat.
A hatvanas évek felújításával más csak a baloldalon lehetett a már átalakított nézőtérre bejutni. Megszűnt az erkély és a páholyok. Az új gépház kialakítása miatt a jobb oldali bejárat lett a gépház lépcsős bejárata, mivel a karzat helyén az új, szélesvásznú filmek vetítésére alkalmas gépek lettek beállítva. Az előcsarnokban a ruhatár helyén büfé üzemelt. A falakon plakátok és az elmúlt és az akkori évek nagy színészegyéniségeinek nagyméretű fotói voltak láthatók.
Megyei filmes rendezvények otthona
A hatvanas évek végén Kisvárda adott otthont a megyei film–és filmesztétikai klubok nyári megyei táborának, Veress József filmesztéta vezetésével. Neves rendezők, operatőrök és színészek is vendégei voltak egy–egy alkalommal a kisvárdai tábornak. Járt itt, Raffai Anna, operatőr–rendező, Herskó János filmrendező–filmpedagógus, Kósa Ferenc s sokan mások. Olyan filmek megtekintésére is volt lehetőség, amit az akkori nagyközönség nem láthatott. Szép emlékek voltak ezek.
Rendezvény és konferenciaközpont
A ma már nem álló mozi falai pedig örökre megőrizték, s magukkal vitték a lebontott falak téglái az emlékeket, hogy helyet adjanak az újnak, a városközpontot impozánssá tevő korszerű létesítményének, a rendezvény és konferenciaközpontnak, a városközpont új arculata kialakításának.
Vincze Péter
