Kitérő válaszok a nukleáris fegyverkezésről – amerikai tévéinterjú az iráni elnökkel
Az iszlám köztársaságnak nincs
szüksége atomfegyverekre, és nem
hajlandó lemondani a nukleáris
energiáról – mondta egy amerikai
tévécsatornának adott
interjújában az iráni elnök.
Mahmud Ahmedinezsád
csütörtökön az NBC adónak
nyilatkozva kitért az egyenes válaszok
elől, és nem mondta ki konkrétan,
hogy Irán nem törekszik
atomfegyverek
előállítására.
Csupán annyit mondott a nukleáris
fegyverkezésről, hogy “nem
része a programjuknak, illetve terveiknek”.
Irán október elsején kezd
tárgyalásokat hat nagyhatalom
részvételével a
fegyverzet-leszerési
kérdésekről.
Az iráni vezetőt az NBC internetes oldala
szerint arról kérdezték, hogy
országa az
urándúsítással
nukleáris fegyvereket akar-e
előállítani.
Az iszlám köztársaság
államfője reakciójában
megkerülte az egyenes választ. “Ha az
urándúsítás
békés célú
felhasználásáról
beszélünk, akkor azt kell mondanom, hogy
Iránban soha nem hagyunk fel a
technológiával” – mondta
Ahmedinezsád, aki hozzátette: “A
nukleáris fegyverek szerintünk a
múlthoz, a volt generációkhoz
tartoznak. Mi semmiféle
szükségét nem látjuk az ilyen
fegyvereknek.”
Irán mindeddig elutasította,
hogy felhagyjon az
urándúsítási programmal,
amely a teheráni vezetés szerint
kizárólag békés,
energetikai célt szolgál. De
miután a világ vezetői hatalmai
attól tartanak, hogy az iszlám
köztársaságot atomfegyverek
előállítására is
képessé teszi a nukleáris
technológia, az ENSZ Biztonsági
Tanácsa
büntetőintézkedéseket vezetett
be Iránnal szemben.
Ezután a múlt hét szerdán
az iráni vezetés bejelentette,
hogy hajlandó az “átfogó”
tárgyalásokra a
fegyverzet-leszerelési ügyekben. Az
iráni nukleáris
programról azonban nem ejtettek szót
a tárgyalásokról
szóló dokumentumban. A
fegyverzet-leszerelési, illetve a
nukleáris programról
szóló tárgyalásokat
október elsején kezdik
Törökországban a világszervezet
Biztonsági Tanácsának öt
állandó tagja (Nagy-Britannia,
Franciaország, Oroszország, Kína,
Egyesült Államok), valamint
Németország
részvételével.
A hat nagyhatalom korábban szeptember
végéig adott haladékot
Iránnak arra, hogy
újrakezdjék az ENSZ szankciók
bevezetése után félbeszakadt
tárgyalásokat a vitatott
atomprogramról. Cserébe többek
közt diplomáciai és kereskedelmi
kapcsolatokat ajánlottak az
együttműködésért.
Ellenkező esetre pedig újabb
büntetőintézkedések
bevezetését helyezték
kilátásba.
