Komoly a hátrányunk az orosz piacon

Vlagyimir Putyin orosz elnököt magyarországi látogatására rengeteg üzletember
kísérte el, azzal a céllal, hogy a felek minél több üzletet köthessenek.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a húsz évvel ezelőtti kereskedelmi gyakorlat
éled újjá, és dömpingszerűen felvásárolnák az oroszok azt, amiből nekünk többletünk
van.

A szakemberek szerint szinte az egész fejlett világon szeretne értékesíteni
ezen az óriási piacon, vagyis kiélezett a verseny, például a számunkra is érdekes
mezőgazdasági, élelmiszeripari termékekben ott vannak a franciák, a hollandok,
a spanyolok is.

Egyelőre magyar kis- és közepes vállalatokat alig találunk az orosz piacon,
melyen időközben beelőztek minket a nyugat-európai országok, főleg Németország
szerzett nagyon komoly pozíciót. A legnagyobb eddigi eredmények, hogy néhány
magyar cég szociális lakások és kórházak építésében vesz részt, valamint egy
magyar gyógyszergyár üzemet készül építeni Oroszországban.

Verseny, előnnyel

Három kétoldalú dokumentumot írt alá az orosz elnök és Gyurcsány Ferenc Felmerült
annak lehetősége is, hogy Magyarország az Oroszország felől érkező gáz elosztó
központjává váljon. Egy több mint egymilliárd köbméteres, itt létesítendő tározóval
lehetne biztosítani Európa biztonságos gázellátását.

Ezzel kapcsolatban Kóka János gazdasági miniszter azt mondta, a kormány szeretné,
ha a világ legnagyobb energetikai cégei, a Gazprom, az E.on, a Gas de France
elkezdenének versenyezni, hogy minél gyorsabban és minél olcsóbban épüljenek
ki Magyarországon ezek a gáztárolók. Az orosz partnernek annyiban van előnye,
hogy a gáztároló beruházási költségeinek a fele a benne tárolt gázból jön.

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Telekom Rt. és az orosz MTT Rt.
nemzetközi technikai összeköttetés szolgáltatásáról, és együttműködési memorandum
született a Magyar Villamos Művek és a JeEsz-Oroszország Rt. között. Emellett
megállapodást írt alá a két külügyminisztérium képviselője arról, hogy a volt
szovjet műszaki központok tulajdonjoga átszáll a magyar államra, és a korábbi
szovjet ingatlanokat a magyar fél a jövőben bármilyen célra felhasználhatja.

Nem csak gesztuspolitizálás

Transzportbázis Záhonynál?

A kétnapos találkozón szóba került a gázüzlet és a miskolci nanotechnológiai
központ kialakítása mellett a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása,
a budapesti metró felújítása, és a MALÉV privatizációja is. A vasúti fejlesztésekben
a felek törekednek arra, hogy a transzszibériai vasút európai elosztó-központja
is Magyarországon legyen. Kóka János szerint több tízezer új munkahely
jöhet létre a szállítmányozásban. A miniszter úgy véli, hogy „Záhony és
térsége hatalmas lehetőségek birtokában van, ugyanis Oroszország Távol-Keletről
és saját területeiről szeretne árut eljuttatni Nyugat-Európába, úgy tűnik
nekik, hogy erre Magyarország a legjobb hely”.
Szakértők ehhez hozzáteszik, hogy amíg Magyarország mindössze a záhonyi
csomóponton csatlakozik az Oroszországba irányuló vasútvonalakra, addig
Lengyelország legkevesebb hat ilyen lehetőséggel rendelkezik, és Szlovákia
helyzete is jóval kedvezőbb.

Szakértőnk szerint a mostani egyezményekkel hosszabb távon megoldódhat hazánk
zavartalan gázellátása. Sz. Bíró Zoltán lapunknak úgy nyilatkozott, hogy nincs
olyan körülmény, mely indokolná, hogy Oroszország nyugati gázszállításait bármilyen
értelemben bizonytalanná tegye. Stabil, kiszámítható és méltányos energetikai
együttműködés az érdeke minden félnek.

A gázbiztonság megteremtése mellett a szállítási folyosók kiépítését tartja
fontosnak a szakértő. Úgy véli, jó esély kínálkozik arra, hogy a jövőben több
magyar cég betörhessen az orosz piacra. „A bizalommal teli politikai dialógus
nem feltétlen csak gesztuspolitizálás, mert igenis élénkítheti a gazdasági-üzleti
kapcsolatok kialakulását” – fogalmazott lapunknak.

A történész ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy Oroszország világpolitikai pozíciói
változhatnak középtávon. – Az amerikai vezetésen belül két irányvonal alakult
ki. Az egyik szeretné továbbra is fenntartani a konstruktív párbeszédet, a másik
viszont már bírálna és keményebb nyomást gyakorolna Putyinra a demokratikus
elvek oroszországi kezelése miatt. (Egyes nyugati politikusok szerint elkezdődött
a sajtó újramonopolizálása, melyet a civil szervezetek helyzetének ellehetetlenítése
kísér.)

Ez a dilemma a következő hetekben, hónapokban kiéleződhet. Még kétséges, hogy
mi lesz a kimenetele, az azonban biztos, hogy Magyarországnak ehhez a helyzethez
alkalmazkodnia kell – véli Sz. Bíró Zoltán.

Sz.P.








hirdetés