Környezetvédelem a gyepen

Környezetvédelem a gyepen
© Fotó: A szerző
Tiszadob – A füves élőhelyek kezelése hagyományőrzés, amennyiben a pásztorkultúrát is óvni kell.

Megbillent az állattenyésztés és a növényter­mesztés egyensúlya Magyarországon az utóbbi javára, és mindez oda vezetett, hogy fogyóban vannak azok a füves élőhelyeink, amelyek számtalan növény és állatfajnak adnak otthon.

Ezért is szervezett konferenciát a tiszadobi Andrássy-kastélyban hétfőn a Tiszatáj Közalapítvány, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel karöltve. A tanácskozásra a bajor társszervek képviselőit is meghívták, ugyanis ahogyan azt dr. Hollósi Mihály, a Magyar Bajor Baráti Társaság elnöke megfogalmazta, a hazai Tiszatáj Közalapítvány és társszerve, a bajor Landesbund für Vogelschutz hosszú éveken át példaértékű természetvédelmi munkát végzett, s egy ilyen találkozó kitűnő alkalom a tapasztalatok kicserélésére és a jó gyakorlatok elterjesztésére.

Csökkenő természeti értékek

– A magyar Natura 2000-es gyepek nem csak hazánk, de az Európai Unió szempontjából is nagyon jelentősek. A hazai természeti értékek döntő hányada a Pannon-gyepekhez köthetők, s nem mindegy, hogyan hasznosítjuk őket – fogalmazta meg a konferencia vezérgondolatát Tóth Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület természetvédelmi igazgatója, aki a gyepterületek magyarországi kezeléséről tartott előadást. Elmondta: a hazai növénytermesztés eddig nem túl sok jelentőséget tulajdonított a gyepeinknek, azok gazdátlanul maradtak, a hegylábi területeket benőtte az erdő, vagy elbozótosodtak. Megóvásuk egyedül egy szigorú szabályozási és támogatási rendszerrel képzelhető el, ugyanakkor segíteni kell a nehéz helyzetben lévő legeltető gazdálkodást.

– Európa-szerte és sajnos Magyarországra is egyre inkább igaz, hogy a legeltető állattartást végző gazdálkodók kiöregednek, az állatállomány megtizedelődött, ami a természeti értékeink csökkenését eredményezi. Persze, a hasznosítás hiánya mellett a túlzott mértékű legeltetés sem jó, s a tennivalókról beszélnünk kell. Egyébként a hazai támogatási rendszer bizonyos esetben kifejezetten előremutató, a gazdák pedig sokszor erőn felül teljesítenek a természeti értékek megőrzésében – fogalmazta meg Tóth Péter.

Szerencsére megmutatni való jó példa is akad itthon, ilyen a tiszadobi alapítású Tiszatáj Közalapítvány tevékenysége és példaértékű gazdálkodása. A szervezet ma már több száz hektárnyi gyepterület gondozója, olyanoké, amelyeket a tsz-ek éveken át műveletlenül hagytak. A gyepterületeket a közalapítvány hosszú és tervszerű munkával olyan állapotba hozta, hogy azzal maximálisan szolgálják a természet védelmét. Rajtuk egy közel 1500 szürke marhákból és bivalyokból álló gulyát legeltetnek, rackajuhokat és szamarakat tartanak, amivel sikerült megmenteni az értékes gyepterületeket. Minderről Bodnár Mihály, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Megyei Állattenyésztési Osztályának vezetője tartott érdekfeszítő előadást.

A Konrad Lorenz-díjasok

A nap folyamán a Hortobágyi Nemzeti Park ökoszisztémájáról előadást is tartó dr. Festetics Antal, a Göttingeni Egyetem professzora két ornitológusnak, illetve természetvédőnek Konrad Lorenz Érmet adományozott. Az 1980-ban alapított díjat az idén Dr. Hand Frey, a Haringsee Madárvédelmi Központ alapítója, és Haraszthy László, a World Wildlife Found/Hungary elnöke érdemelte ki a biodiverzitás érdekében tett erőfeszítéseiért.

MJ








hirdetés