Korrekt tájékoztatás szükséges a termékekről

Akt.:
Tüntetés a devizahitelek miatt; a perek változtattak a bíróságok szemléletén is
Tüntetés a devizahitelek miatt; a perek változtattak a bíróságok szemléletén is - © Fotó: Archív
Debrecen – Pénz- és egészségi szolgáltatásoknál kiszolgáltatottabb helyzetben van a fogyasztó.

Az Európai Bíróság (EB) által meghatározott „átlagos fogyasztó” modellje a kilencvenes évek óta kötelező a tagállami bíróságokra.

Ez a kép azonban nagyon különböző attól függően, hogy a jogesetek két fő csoportja közül melyikkel állunk szemben – mondta Sík Simon Rita, a Cseh Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán nemrég rendezett fogyasztóvédelmi konferencián.

Alacsonyabb elvárások

Kifejtette: A tisztességtelen verseny kapcsán mindig a verseny működőképességét vizsgálja a bíróság, ez esetben az EB által leírt „átlagos fogyasztó” öntudatos, aktív piaci polgár, képes racionális döntéseket hozni, és tájékozódik. Az angol definíció hangsúlyozza, hogy ez a fogyasztó jól informált, a magyar (és a cseh) számára átlagosan informált.

Egészen más az átlagfogyasztó mércéjének küszöbe a szerződéses jogviták esetén, ahol a szerződési feltételeket vizsgálja, a felek kötelezettségvállalásának az egyensúlyát próbálja helyreállítani a bíróság.

– Itt az EB által meghatározott fogyasztói képességek sokkal alacsonyabb fokúak. A bíróság nem várja el, hogy átrágjuk magunkat a 15 oldalnyi általános szerződési feltételeken, és tisztában van azzal is, hogy bizonyos szerződések termékköre sokkal másabb, mint egy kozmetikai készítmény vagy egy virsli, amit megvásárolunk az áruházban – emelte ki az előadó.

– A pénzügyi szolgáltatások terén, illetve a tartós kötelmekkel kapcsolatban egészen más feltételeket kell vizsgálnia a bíróságnak, mint a tisztességtelen verseny esetén; vagyis egy tíz évre szóló szerződés és egy közönséges reklám egészen más kötelezettségeket ró a fogyasztóra. A szerződéses eseteknél a fogyasztóval szembeni alacsonyabb fokú elvárások indoka a kiegyenlítetlen alkupozíció és az információs aszimmetria; a professzionális szolgáltató (például egy pénzintézet) komoly előnyben van a fogyasztóval szemben.

Mint Sík Simon Rita elmondta, maguk a termékek három nagy csoportba sorolhatók attól függően, hogy mennyi információt kapunk azok minőségére a vásárlás előtt. Az első a kereseti javak csoportja: ezeket vásárlás előtt kipróbáljuk, felvesszük, látjuk, megfogjuk; itt kevésbé kell védeni a fogyasztót. A tapasztalási javaknál a vásárló először a termék elfogyasztása után szerez arról információt; például, hogy mennyire működik a mosógép.

Ez esetben már sokkal magasabb szintű információs, akár felvilágosítási kötelezettsége van az eladónak. A harmadik kategóriát pedig a bizalmi javak alkotják, amelyeknél a fogyasztó nagyon későn, vagy akár sohasem szerez bizonyítékot arról, hogy milyen volt a minősége a terméknek. Ide tartoznak a pénzügyi és egészségügyi szolgáltatások is; ha bevesszük a gyógyszert, nem tudjuk, attól ment-e le a lázunk vagy egyébként is lement volna – példálózott az előadó.

Hátrányban a fogyasztó

– Bármilyen egészségügyi szolgáltatásnál érthető, hogy a fogyasztó igencsak hátrányos helyzetben van informálódás tekintetében. A bizalmi javakat érintő ügyekben az EB hangsúlyozza a fogyasztó és eladó közötti egyenlőtlen helyzetet, erőteljesen felhívja a figyelmet előbbi információhiányára, és az ilyen ügyekben nagyon pozitív bírói beavatkozást vár el. Ezen eseteknél soha nem használja az „átlag fogyasztó” kifejezést, hanem „weaker party”-ról beszél, amit magyarul hátrányos helyzetű fogyasztónak szoktak fordítani, de inkább gyengébb félt jelent – mutatott rá a szakember. A pozitív beavatkozás lényege, hogy a bírói döntés nem merül ki például a szerződések semmissé nyilvánításában. Egy konkrét spanyol banki ügyben nemcsak megállapította a bíróság, hogy az ügyfelek részére adott 12 napos észrevételezési idő túl rövid, hanem mellette azt is kimondta, megvan a kockázata annak, hogy az ügyfelek nem élnek ezzel a jogukkal, mert visszatarthatja őket a költség, vagy mert nem is tudnak róla.

– Széles a skálája azon lehetőségeknek, amikkel a bírók pozitívan beavatkozhatnak tisztességtelenség esetén, vagy ha szükségesnek látják kiegyensúlyozni a gyengébb fél helyzetét – összegezte az előadó. Megjegyezte: a bíróságoknak kötelessége eljárni és megvizsgálni a tisztességtelen feltételeket akkor is, ha a fogyasztó ezt nem kéri külön; továbbá nagy hangsúlyt fektetni a szerződési feltételek világosságára, érthetőségére, hogy a fogyasztó értékelni tudja a számára a szerződésből eredő gazdasági következményeket.

Alaposabb munka

A magyar bírói gyakorlatról elmondta: 2012-13 táján alapvető tendenciaváltást látni; elsősorban a devizahiteles problémák miatt egészen más lett a bíróságok tényfeltárása, jóval részletesebb, alaposabb. A Kúria jogegységi határozata pedig próbálja az átlag fogyasztót a középpontba helyezni.

– A devizahiteles ügyekben általánosságban azt mondhatjuk, hogy ahol volt külön nyilatkozat, melyben felhívták a fogyasztó figyelmét a devizában történő finanszírozás kockázataira, ott nem állapítják meg a bírók a tisztességtelenséget. Ha viszont nem volt részletes ismertetés, vagy csak az általános szerződési feltételekbe bújtatták, ott kimondják az átláthatóság és egyértelműség hiányát. Bár az újabb gyakorlat sem tökéletes, fontos, hogy a bíróságok konkrétan vizsgálják, a fogyasztó milyen információkat kapott meg, mire lehetett volna még szüksége, mennyire volt képes értelmezni például az árfolyamkockázatot – hangsúlyozta Sík Simon Rita.

– A tényfeltárás során a bíróságnak mindig meg kell vizsgálnia, milyen termékről van szó, ezzel kapcsolatban milyen információs kötelezettséget várunk el a gazdálkodótól, mennyire átlátható, érthető az általa adott tájékoztatás; továbbá meg kell néznie a szerződéskötés körülményeit is, és hogy nem védendő fogyasztóról (gyermek, idős) van-e szó – összegezte az előadó.

– Szőke Tímea –


A cseh fogyasztónak ajánlatos tájékozottnak lennie

Sík Simon Rita, a Cseh Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa a csehországi gyakorlatról is beszélt előadásában.

– Csehországban nem volt lehetőség devizahiteles szerződés kötésére, és nem voltak nagy pénzügyi-gazdasági válságok, a 2008-as válság szinte eldübörgött mellette. Mindezek következményeként, jogalkalmazási szempontból nem túl szofisztikáltak a bírósági döntések. Nincs meghatározva, hogy milyen az „átlagos fogyasztó”, ki az, akit külön védeni kell. Ehelyett a polgári jog általános elvei érvényesülnek, a szerződéskötés elve és a szerződési szabadság; „ha aláírta, az övé” – mutatott rá Sík Simon Rita.

Mint mondta, nagyon kevés az az eset, amikor vizsgálja a bíróság, hogy például nyugdíjasról van-e szó, vagy termékbemutatón vásárolta-e a több százezer forintos porszívót.

– Szerintem a gazdasági válság Magyarországon e szempontból jó irányba vitte a bíróságok jogfejlesztését, Csehországban ehhez talán valamilyen szerződéstípus-buborék kipukkanása kell majd. Szerződési jogvitákban egyszerűen úgy tekintik a fogyasztót, mint aki képes jól tájékozódni a szövegben, vagy rákérdez a nem egyértelmű dolgokra; nincs kényszerítve a szerződés aláírására, csak rajta áll, hogy megismerje a kötelezettségeit, kellően mérlegelje a szerződési feltételeket, és felelősséget vállaljon a döntéseiért.

A fogyasztóvédelem nem hivatott arra, hogy megóvja a fogyasztót a könnyelműségétől és a felelőtlenségétől – idézett egy cseh legfelsőbb bírósági döntést, ami szerinte nem helyes hozzáállást mutat. Hozzátette: ezen szemlélet miatt sok bírósági döntés nyomán fennmaradt számos tisztességtelen szerződési elem, például automatikus szerződéshosszabbításra vonatkozóan vagy rendkívül magas késedelmi kamatok. A bíróságok ritkán vizsgálják magát a tisztességtelenséget a szerződésekben – mondta.


Debrecen - Vannak olyan speciális ügyek, amikor kizárólag a PBT jár és járhat el. Számtalan különféle fogyasztóvédelmi vitás üggyel Magyarországon a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek foglalkoznak. Vannak azonban bizonyos speciális ügyek, amiko...








hirdetés