Kövér: a vidékfejlesztés legfontosabb eleme a közösségi azonosságtudat megerősítése

Akt.:
Cégénydányád, 2015. július 4. Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a IV. SzamosFeszt népzenei, néptánc és blues fesztivál keretében megtartott, uniós pályázatból megvalósított hagyományőrző létesítmény ünnepélyes átadásán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Cégénydányádon 2015. július 4-én.
Cégénydányád, 2015. július 4. Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a IV. SzamosFeszt népzenei, néptánc és blues fesztivál keretében megtartott, uniós pályázatból megvalósított hagyományőrző létesítmény ünnepélyes átadásán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Cégénydányádon 2015. július 4-én. - © MTI Fotó: Balázs Attila
Cégénydányád, 2015. július 4., szombat (MTI) – A vidékfejlesztés legfontosabb eleme a közösségi azonosságtudat megerősítése – jelentette ki Kövér László a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Cégénydányádon szombaton.

Az Országgyűlés elnöke a IV. SzamosFeszt népzenei, néptánc és blues fesztivál keretében megtartott, uniós pályázatból megvalósított hagyományőrző létesítmény ünnepélyes átadásán arról beszélt, a cégénydányádiak tudják, hogy az épített örökségük nem divatjamúlt teher, hanem lehetőség, a szatmári kultúrtáj pedig nemcsak egy földrajzi fogalom, hanem egy jobb életminőség lehetősége is.

A 191 millió forintos beruházással felépített nemesi porta és kézműves udvar átadásán a házelnök hangsúlyozta, a hétszáz lelkes község köszöntése, az Adj’ Isten Szatmárban! díjnyertes turisztikai kommunikációs eszköz és időtálló értékválasztás is egyben, amely példamutató lehet mindenkinek, aki viszonozni tudja a köszöntést.

Ez a köszöntés európai és magyar keresztény-nemzeti értékrend szülőföldön való vállalásának a jelszava – fogalmazott Kövér László. Szavai szerint otthonosan hangzik ez a jelszó a szatmári nemesség földjén, ahol 1222 óta már ismert volt a királyi hűtlenséggel szembeni ellenállási jog. Mint mondta, e jog helyébe napjainkban nemzeti ellenállási jog lépett, mivel az önazonosságuk maradékát őrző európai nemzeti közösségek hűségesek akarnak maradni keresztény szellemi gyökereikhez, önrendelkezésükhöz, szülőföldjükhöz, történelmi és kulturális hagyatékukhoz.

A 21. század jelenlegi és jövőbeni küzdelmeinek ezen értékek megőrzése vagy feladása lesznek a céljai – vélekedett az Országgyűlés elnöke. Kövér László emlékeztetett, a magyarok a 20. század elején elveszítették történelmi országukat, a lakosság egy része idegen országokba került át, majd a század közepén következett az állam önrendelkezésének és a nemzeti összetartozás érzésének elvesztése is.

“Mi, mai magyarok azonban nem akarunk többé elsodort magyar falvakat, elsodort országot és Európát sem” – jelentette ki a házelnök. Kövér László hangsúlyozta, a negyedszázaddal ezelőtti rendszerváltoztatással Magyarország visszanyerte állami önrendelkezését, a 2011-ben elfogadott alaptörvénnyel megteremtették az állam közjogi újjáépítésének kereteit, az állampolgárság és szavazati jog kiterjesztésével pedig megerősödött a magyarság nemzeti összetartozása.

“Évtizedes kényszerű kirekesztettségünk után teljes tagjai lettünk az európai együttműködésnek, és konok híveivé válunk annak az Európának, amely az európaiak otthona marad és nem válik Európán kívüli erők játékszerévé” – fogalmazott Kövér László. Hozzátette, 2010-ben és 2014-ben is “arra kaptunk megbízást a választóktól, hogy Magyarországot a nemzeti hűség és az európai hűség útján tartsuk és azon haladjunk tovább”.

Az Országgyűlés elnöke a helyiekhez szólva azt mondta, Cégénydányád ma egy kicsi, de nem jelentéktelen európai és magyar példát mutat abból, hogyan lehet közösségként az idők sodrásának ellenállni, annak erejét megszelídíteni és közösségépítő erővé alakítani.

Kövér László szerint a helyiek Szatmár energiáinak mozgósítására szakszerűen megszervezték a SzamosFeszt rendezvénysorozatot, amely az önismereten alapul és önbecsülésre sarkall annak érdekében, hogy a térség megerősíthesse önellátó és önkormányzó képességét.

Idén Kárpátalja a fesztivál díszvendége, ezzel kapcsolatban Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke beszédében azt mondta, a külhoni magyarok az elmúlt öt évben “kegyelmi időszakot” éltek meg, hiszen megszülettek a nemzetegyesítés lelki és közjogi alapjait jelentő törvények.

Jó érzés megtapasztalni az anyaország szeretetét, jelen esetben a kárpátaljaiaknak megtapasztalni a szatmáriak odafigyelését – tette hozzá.

Szász Jenő emlékeztetett, június 4-én, a nemzeti összetartozás napján már nemcsak a 20. század tragédiái fölött “búslakodunk”, hanem az erről szóló törvény a jövőbe tekintést, a közös tervezést, gondolkodást teszi lehetőé.

A nemzetegyesítés közjogi alapjait a kettős állampolgárság intézményesítését jelentő honosítási törvény adja meg, ezeket a törvényeket “köszönjük az anyaországnak” – fogalmazott a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.

Az ünnepségen részt vett Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, Kozma Péter megyei kormánymegbízott, a megye több kormánypárti országgyűlési képviselője, Fekete Károly, a Tiszántúli Református egyházkerület püspöke, valamint Pataki Csaba, az RMDSZ szenátora is.

Az idén negyedik alkalommal megrendezett, vasárnapig tartó SzamosFeszten a hazai és határon túli tradicionális gasztronómia, népzene és kézművesség képviselői mutatkoznak be.

– MTI- –








hirdetés