Kövér: az európai embereknek a felejtés és az emlékezés joga is jár

Akt.:
Kövér: az európai embereknek a felejtés és az emlékezés joga is jár
Paszab, 2015. július 25., szombat (MTI) – Az európai embereknek – így a magyaroknak is – nemcsak a felejtés, hanem az emlékezés joga is jár – jelentette ki az Országgyűlés elnöke szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Paszabon.

Kövér László a X. Paszabi szőttesnapok megnyitóján azt mondta, az Európai Unióban néhány esztendeje egyfajta “új és különös” emberi jog van születőben, a felejtéshez való jog, ami lehetővé teszi, hogy az emberek – egyéni önrendelkezésük jegyében – letörölhessék az interneten fellelhető régi magánadataikat.

A felejtéshez való jogért heves küzdelem folyik, mivel a személyes adatokhoz fűződő érdekek ütköznek az internetes keresőprogramokat uraló, Európán kívüli nagy cég globális üzleti érdekeivel. Ezek az érdekek “abba az irányba nyomnak bennünket”, hogy “felejtsünk el mindent, Istent, hazát, családot”, minden értéket és hagyományt, amelyek a valódi szabadság megélésének és az emberi személyiség kiteljesedésének egyedüli lehetséges kereteit jelentik – mondta Kövér László.

A házelnök kifejtette: a globális üzleti érdekek által megteremtett és fenntartott virtuális világban “minden a feje tetejére áll, meg akarnak szerezni és őrizni rólunk minden adatot, amellyel kontrollálni tudnak bennünket”, a közösségi emlékezet rombolásával pedig megfosztanák az embereket az ezek ellen hatásos védelmet nyújtó közösségeiktől.

Hangsúlyozta, az európai embereknek a felejtés mellett az időtálló dolgokra, a szellemi gyökerekre, a történelmi múltra és a kulturális értékekre emlékezés joga is jár. Ez olyan európai jog, amely nélkül “a mi Európánknak” nincs jövője, ezt a paszabiak büszkén és okosan gyakorolják – tette hozzá Kövér László.

A Nyíregyháza közelében fekvő község híres terméke, a paszabi szőttes történetével kapcsolatban az Országgyűlés elnöke felidézte, a szőttes és az ebből készített, gazdagon díszített különleges kendők a bölcsőtől a koporsóig kísérték el az embereket. A szőttes népművészet, a népművészet pedig a néplélek tükre, és akkor is így van ez, ha Európában vannak olyanok, akiknek nem hisznek sem a népben, sem a lélekben – mondta.

Ők úgy gondolják, hogy nép már nincs, csak fogyasztói tömeg – folytatta Kövér László -, szerintük a 21. században a falu csak egy eltörlendő maradvány, lélek sohasem volt, csak az anyag létezik, amely mindet uralma alá hajt. Hozzátette, az így gondolkodók soha nem fogják megérteni, miért érték, és miként lehet közösségi erőforrás a szőttes.

A szőttes története hasonló annak anyagához, több szálon fut, ezek pedig összhangban találkoznak – idézte fel az Országgyűlés elnöke. Az egyik ilyen szál a Tisza szabályozásának története: ennek köszönhetően terjedt el ezen a tájon a szőttes alapanyagának, a kendernek a szántóföldi művelése és felhasználása.

A folyószabályozási munkálatok – Vásárhelyi Pál tervei alapján – a 19. század közepén indultak, a szabadságharc kitörése miatt azonban megrekedt a munka. Az 1850 utáni önkényuralom megakasztotta a Vásárhelyi-tervet, a pénzhiány miatt a munkálatok megálltak, a szikesedés miatt a Tisza mentén az állatállomány 80 százaléka elpusztult. Az 1879-es szegedi árvíz tragédiája kellett ahhoz, hogy visszatérjenek a Tisza szabályozásának tervéhez; az 1884-ben elfogadott tiszai vízjogi törvényeket követően jöttek létre Paszabon is a kender művelésének és megmunkálásának feltételei.

A helyi szál pedig az a néhány nagyszerű paszabi közösségépítő ember volt, akinek a munkája nélkül a helyi néplélekben őrzött motívumvilág nem ölthetett volna testet a kenderből készült szőttesekben – mondta az Országgyűlés elnöke.

Hozzátette: “A paszabiak a szükségből erényt kovácsoltak, a szűkösségből pedig kulturális gazdagságot és megélhetést teremtettek, példát mutatva arra, hogy aki segít magán, azt az Isten is megsegíti”.
A szőttesnapok alkalmából kulturális műsorral, gasztronómiai ínyencségekkel és kirakodóvásárral várják az érdeklődőket Paszabra.

– MTI –








hirdetés