Kövér: ismét el akarják vonni a jogot, hogy megvédjük határainkat

Budapest – Magyarország újra egy olyan korszak küszöbén áll, amikor ismét jogfeladásokra akarják bírni – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán tartott Kossuth Lajos-szoborcsoport avatásán.

A házelnök – a Kossuth Lajos születésének évfordulóján tartott – beszédében úgy fogalmazott, a századok során sokan hoztak hősies és tragikus áldozatot a magyar szabadságért, de senki nem küzdött azért lényeglátóbban Kossuth Lajosnál.

“Ébredjetek fel, ó, népei s nemzetei a szabad és keresztyén Európának, (…) Magyarország terén Európa szabadsága döntetik el” – idézett Kövér László, hangsúlyozva, nem a múlt héten született ez a vészkiáltás, hanem 1849-ben figyelmeztette ezzel Kossuth Lajos Európát, hogy a magyarországi csatatereken zajló korabeli nagyhatalmi geopolitikai játszmáknak nemcsak Magyarország eshet áldozatául.

Emlékeztetett, Kossuth Deák Ferenchez intézett Cassandra-levelében arról ír, hogy az önálló magyar pénzügyekről, hadügyekről és külügyekről való lemondással “elveszti nemzetünk az alkotmányos állami élet legfőbb, legpraktikusabb életbiztosítékát”, és a történelem tüzében olyan máglyává válik, amelyen “megégettetik az osztrák birodalmi sas, és amellyel együtt égettetünk meg mi is”.

A házelnök elmondta, a Kossuth-pártiak szerint a történelem már eldöntötte a kiegyezés vitáját, a kiegyezés műve ugyanis az első világháború végén összeomlott. Saját katonai, pénzügyi és külpolitikai érdekeinek önálló képviselete híján ugyanis Magyarország képtelen volt megvédeni a határait, és elveszítette történelmi területének kétharmadát, a magyarság egyharmada pedig idegen hatalmak fennhatósága alá került – emlékeztetett.

Kövér László szerint most “ismét el akarják vonni jogunkat, hogy megvédjük a saját határainkat, el akarják vonni az állami szuverenitásunk azon jogosítványait, amelyekről az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország egy percre sem mondott le, hanem azok gyakorlását szabályozott módon csak megosztotta az Európai Unióval”.

Kiemelte, ezt a korszakot a tervezői ma már egyre nyíltabban, ugyanakkor megtévesztő módon az “európai egyesült államok korának” nevezik, de a valóságban ez a korszak az “európai felszámolt államok korát fogja eredményezni”.

Ez a korszak ugyanis azzal fenyeget, hogy Európa minden országa és minden népe Európán kívüli politikai és gazdasági érdekek áldozatává válik, ez a korszak azt hozhatja, hogy a nemzeti államok szövetségeként létrehozott Európai Unió nem szolgálni, hanem kiszolgáltatni fogja az európaiakat – fejtette ki a kormánypárti politikus, aki szerint ebben a tervben nem egyesíteni, hanem felszámolni akarják az európai államokat “annak érdekében, hogy a kontinensünk emberi, természeti, gazdasági és pénzügyi erőforrásai teljes mértékben alárendelődjenek külső, Európán illetve a demokratikus döntéshozatal és ellenőrzés hatókörén kívüli érdekeknek”.

Kövér László erre hivatkozva mindenki, köztük az Európai Unió vezetőinek figyelmébe is ajánlotta Kossuth Lajos említett levelének tanulmányozását.

Hangsúlyozta, a magyarságnak a szabadság valójában az állami függetlenséget jelenti, mióta az a mohácsi csatamezőn megrendült, “amikor Magyarország a keresztény Európát védelmezve és Európa által cserben hagyva megroppant a keresztényellenes túlerő súlya alatt, majd három darabra hullott szét”.

Kövér László aláhúzta, nem csak az az ország bukásra ítélt, amely feladja önrendelkezését és önbecsülését, bukásra ítélt az a birodalom is, “amely felszámolja alkotórészeinek önrendelkezését, amely a demokráciára hivatkozva felszámolja a demokráciát, és a szabadság nevében elfojtja a szabadságot”.

Kossuth Lajost a 19. századi nemzeti szabadelvűség egyik leglényeglátóbb európai és magyar képviselőjének nevezte, akinek politikusi ereje a “valóságismeretben gyökerezett”. Ezzel szemben a “liberális jelzőt a 21. századra végleg elbitorló élő sakkfigurák a valóságidegenségre és a valóságtagadásra alapítják politikájukat” – mondta.

A házelnök leszögezte, Kossuth és a múlt hozzá hasonló szabadelvű politikusai nélkül ma talán nem lenne Magyarország, magyar nemzet. Figyelmeztetett: “ha nem tudunk a szabadság szép eszményéből csúfot űző, a demokráciából a népképviselet karikatúráját csináló, az emberi méltóságot az emberi jogokra hivatkozva cinikusan a sárba taposó mai, úgynevezett liberalizmusnak ellent állni, akkor holnapra nem lesz Magyarország, nem lesz magyar nemzet”. “De nem lesz egyetlen európai földdarab és közösség sem, amelyik megérdemelné, hogy országnak és nemzetnek nevezzék” – fűzte hozzá, megjegyezve, hisznek abban, hogy Kossuth Lajos “nemcsak a múlt, hanem a jövő embere is, és mi, mai magyarok – szívvel, lélekkel és ésszel – ezért akarunk Kossuth népének maradni, és Kossuth népeként megmaradni”.

Kövér László emlékeztetett, 2011-ben döntöttek arról, hogy helyreállítják a Kossuth tér kommunista szoborrombolások előtti képzőművészeti arculatát, és például pontos másolatában visszaállítjuk a helyére Horvay János 1927-ben felállított, majd 1950-ben lebontott, az 1848-as első független és felelős kormány tagjait megörökítő alkotását. Elmondta, a Ludovika Campuson most felavatott, Kisfaludi Strobl Zsigmond és társai által alkotott szoborcsoport 1952-től 2014-ig a Kossuth téren állt, és annak megfelelőbb helyszínt és megfelelőbb tulajdonost nem is találhattak volna a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél. A kossuthi politikai értékrend sarokkövének számító nemzeti önrendelkezés képességének legfontosabb szakmai fejlesztői ugyanis az egyetemek, különös tekintettel az államtudományokat, közigazgatási és nemzetbiztonsági tudományokat művelő intézményekre – tette hozzá.

Koltay András, az egyetem rektora köszönetet mondott az Országgyűlés hivatalának felajánlásáért.

– MTI –








hirdetés