Krúdy, vagy netán Kefir?
Mán László
A másik véglet szintén aznapi élmény: az egyik bulvárlap kürtöli országgá, hogy Joghurt, bocsánat Kefir megérett arra, hogy tollba mondja eddigi életét. Botorság lenne olvasatlanul minősíteni egy megjelenő könyvet, ám őszintén szólva én cseppet sem vagyok kíváncsi a sokak által istenített zenész valószínűleg „valóságsós” stílusú sorait falni. Azért azt nem feledte el megjegyezni, hogy bár lesznek benne jócskán szaftos részek, ezt mégsem botránykönyvnek szánta.
Szóval itt tartunk. A könyvesboltokban a klasszikusok, az értékeket hordozó könyvekkel szemben ott sorakoznak a külsőleg hasonló kiadványba foglalt visszaemlékezések, önéleteket lerajzoló borítóval is összefogott lapok. Egy felnőtt már bizonyára el tudja dönteni, hogy melyik oldal mellé teszi le a voksát, ám azok a fiatalok, akik már a szájbervilág gyermekei, akik a neten, az okostelefonon már alig használnak teljes szavakat, azok mit választanak (ha egyáltalán választanak)?
Sajnos aligha Krúdyt, Móriczot, Mikszáthot, vagy sorolhatnánk. És az, hogy ez ne így legyen, az a mi, a felnőttek felelőssége.
