KSH: javult a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatottsága

Budapest – Bár a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok munkaerőpiaci helyzete az átlagnál még mindig kedvezőtlenebb, de az elmúlt négy évben foglalkoztatási rátájuk jelentős mértékben nőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Munkaerőpiaci helyzetkép 2014-2018 című kiadványából.

Az alacsony, legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási rátájának alakulását vizsgálva a kiadvány megállapítja, hogy 2010-ben az ilyen végzettségű 20-64 évesek 36,1 százaléka volt foglalkoztatott, 2014-ben már 44,3 százaléka, 2017-ben pedig 53,9 százaléka, ezzel az uniós átlagtól való 2014. évi 7,5 százalékpontos elmaradás 2017-re 1 százalékpontosra csökkent.

A javulásban a közfoglalkoztatás nem elhanyagolható szerephez jutott, mivel a legfeljebb alapfokú végzettségűek a teljes munkavállalási korú népességen belüli súlyuknál lényegesen nagyobb arányban vannak jelen a közfoglalkoztatottak között.

A munkaerő-kereslet növekedése, és részben amiatt, hogy a közfoglalkoztatás segítette munkaerőpiaci beilleszkedésüket, a 2016-tól bekövetkező javulás a KSH szerint már teljes mértékben annak volt köszönhető, hogy nőtt az elsődleges munkaerőpiacon munkát találók aránya.

A kiadvány szerint a férfiak voltak inkább azok, akik ki tudtak lépni a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiac irányába. 2014 és 2017 között az alacsony iskolai végzettségű 20-64 éves férfiak foglalkoztatási rátája közfoglalkoztatottak nélkül számolva 48,2 százalékról 60,3 százalékra, a nőké viszont 32,6 százalékról csak 38,9 százalékra javult.

A vizsgált időszakban a romák munkaerőpiaci hátránya is mérséklődött: míg 2014-ben még 29,4 százalékponttal volt alacsonyabb a 15-64 éves romák foglalkoztatási rátája a nem romákénál, addig a különbség 2017-re 23,9 százalékpontra csökkent. A férfiak és a nők foglalkoztatási rátája közötti különbség a romák körében lényegesen nagyobb, mint a teljes népességen belül, és e téren nem történt pozitív fordulat: 2017-ben a 15-64 éves roma férfiak 54,6 százaléka volt foglalkoztatott, míg a nőknek csak 35,9 százaléka, jóllehet ez utóbbi arány mintegy 10 százalékponttal magasabb a 2014. évinél. A romák munkanélküliségi rátája a KSH kiadványa szerint a 2014. évi 30,1 százalékról 2017-ben 18,5 százalékra csökkent.

Munkaerőpiaci szempontból a kisgyermeket nevelő, illetve a nagycsaládos nők is az átlagosnál rosszabb helyzetben vannak, de az elmúlt időszakban ez javult, amiben szerepet játszott a bölcsődei, óvodai férőhelyek számának növekedése, a gyes melletti munkavállalást ösztönző szabályozás, valamint a munkaerőhiány is. Bár mindezek hatására 2010-hez képest érdemben nőtt a 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő 25-49 év közötti anyák munkaerőpiaci jelenléte, így is csak alig valamivel több mint 15 százalékuk minősült foglalkoztatottnak 2017-ben – állapítja meg a kiadvány.

A nők foglalkoztatási rátája a gyermekek növekvő számával párhuzamosan csökken, bár az egy- és kétgyermekesek közötti különbség nem jelentős. A 3 és több gyermeket nevelők (akik így gyermeknevelési támogatás igénybevételére jogosultak) foglakoztatási rátája 2017-ben még több mint 20 százalékponttal alacsonyabb volt, mint a kétgyermekesé, 2010-hez képest azonban az ő foglalkoztatási rátájuk nőtt a legjobban, amiben a KSH szerint az is szerepet játszott, hogy a nagycsaládosoknak járó kiemelt összegű adókedvezményt gyakran csak két szülő együttesen tudja teljes mértékben igénybe venni.

– MTI –








hirdetés