Kvótareferendum – Szakértő: a népszavazás augusztus közepe és október eleje között lehet

Budapest – A kormány által kezdeményezett népszavazást a jogszabályokban rögzített eljárási határidők alapján várhatóan augusztus közepe és október eleje között lehet megtartani – mondta Bodnár Eszter választási szakértő az MTI érdeklődésére.

A kormány népszavazási kérdése úgy szól: “Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Az Országgyűlés május 10-én elrendelte a kormány által kezdeményezett népszavazást.

A népszavazás kitűzéséhez és megtartásához vezető jogi folyamatról, a lehetséges jogorvoslatokról és eljárási határidőkről szólva Bodnár Eszter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) alkotmányjogi tanszékének adjunktusa, az Európai Választási Szakértők Egyesületének szakértője elmondta: a népszavazás időpontját a köztársasági elnök határozza meg.

A népszavazás elrendeléséről szóló május 10-ei parlamenti határozat ellen 15 napig, azaz május 25-éig bárki benyújthat alkotmánybírósági indítványt. Ez nem a kérdés tartalmi vizsgálatára, hanem a parlamenti határozat megszületésének alkotmányosságára, törvényességére vonatkozhat. Ha lesz ilyen indítvány, azt az Alkotmánybíróságnak (Ab) 30 napon belül el kell bírálnia.

Az országgyűlési határozattal kapcsolatos jogorvoslatok lezárulta után az államfőnek 15 napja lesz arra, hogy kitűzze a népszavazás időpontját. Ha nem érkezik Ab-indítvány, akkor május 26. és június 9. között kell döntenie a köztársasági elnöknek. Ha az utolsó lehetséges napon érkezik az országgyűlési határozat ellen indítvány, akkor legkésőbb június 24-én lezárul a jogorvoslati eljárás, és az onnantól számított 15 alatt, tehát július 9-éig kell kitűznie az államfőnek a népszavazást, az onnantól számított 70. és 90. nap közé. A leggyorsabb forgatókönyvet figyelembe véve tehát a népszavazás augusztus 4. és 24., a leghosszabbat figyelembe véve pedig szeptember 17. és október 7. között tartható meg.

Mivel a népszavazást vasárnap lehet megtartani, augusztus 4. és október 7. között kilenc nap jöhet szóba.
Mindeközben a Kúria május 3-ai, a népszavazást megengedő határozata ellen is lehet jogorvoslattal élni az Ab-hez intézett alkotmányjogi panasszal szemben. Ennek benyújtására 60 napot, alkotmánybírósági befogadására 120 napot, az első alkotmánybírósági határozattervezet elkészítésére 180 napot ad a jogszabály, végső határidőt pedig nem szab az érdemi döntésre. Így tehát akár a népszavazás után hónapokkal is születhetne döntés a népszavazásra feltett kérdés alkotmányosságáról. A szabályozás arról egyáltalán nem szól, mi van akkor, ha egy érvényes és eredményes népszavazás után dönt úgy az Ab, hogy a kérdés alkotmányellenes volt – fejtette ki Bodnár Eszter.

A szakember úgy vélte: a kúriai döntés elleni panaszok elbírálásának elhúzódása a népszavazás intézményével kapcsolatos bizonytalansághoz vezet.

Bodnár Eszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teljesen egyértelmű. Lenne lehetőség olyan értelmezésre is, amely ezeknek az alkotmányjogi panaszoknak a választási ügyként kezelésével szoros, néhány napos határidőket érvényesítene. Ezt az értelmezést azonban korábban egy másik ügyben az Ab elvetette, így az alkotmányjogi panaszokra vonatkozó általános szabályok szerint számítják a határidőket ezekben a népszavazási ügyekben is.

A szakember szerint szerencsésebb lenne az is, ha a köztársasági elnök olyan helyzetben tűzhetné ki a népszavazás időpontját, amikor már nincs nyitott jogi kérdés, a jogorvoslati eljárások lezárultak. Ha nem érkezik az országgyűlési határozat ellen alkotmánybírósági indítvány, június 9-éig ki kell tűzni az államfőnek a népszavazást, miközben a kúriai döntés ellen a május 3-ától számított 60 napig, azaz július elejéig érkezhetnek alkotmányjogi panaszok.

Az ELTE oktatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező határon túli magyarok is részt vehetnek a népszavazáson, amely akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele érvényes szavazatot adott le. Csakhogy a határon túliak körében semmilyen nyilvántartás nem regisztrálja, kinek van szavazati joga, csak azt, hogy ki regisztrálta magát a választói névjegyzékben, a kettő pedig nem azonos, így nem világos, mennyi is az összes választópolgár száma. Egyébként a választói névjegyzék az államhatáron belül például az elhalálozások, lakcímváltozások nyomán a magyar hatóságok közti információcserével szinte automatikusan frissül, naprakésznek tekinthető. Ugyanez azonban nem mondható el a határon túli szavazati joggal rendelkezők esetében.

A kormány által kezdeményezett népszavazás lehet az első gyakorlati próbája az új, 2013-ban elfogadott népszavazási törvénynek. Várhatóan számos új tapasztattal gazdagodik az elkövetkezendő hónapokban is a népszavazás joggyakorlata – fűzte hozzá Bodnár Eszter.

– MTI –








hirdetés