A választás főként a gyermek érdeklődésétől, beállítottságától függ, ám napjaink munkaerőviszonyait sem árt figyelembe venni. Mostanában általános jelenség például a túlképzettség, illetve a szakképzett munkaerő hiánya. A diákok többsége mérnök, orvos, jogász vagy közgazdász szeretne lenni, illetve a médiában, reklámiparban szeretne elhelyezkedni. Azok sincsenek könnyű helyzetben, akik nem idegenkednek a kétkezi munkától, és kiváló szakemberekként akarnak jó jövedelemhez jutni a későbbiekben, jelenleg ugyanis nincs „biztos” szakma és diploma, instabil a munkaerőpiac, szűkül a foglalkoztatás. Éppen ezért nagyon fontos a megfelelő mérlegelés képességeink és lehetőségeink terén, mielőtt pályát választunk. Megyénk neves középiskoláit arról kérdeztük, hogyan látják a szakképzés jövőjét, s melyek a legnépszerűbb képzések a palettájukon.
– A lányok körében a szociális gondozó és ápoló, a fiúk körében pedig a hegesztő a legnépszerűbb a szakiskolai képzések közül – árulta el érdeklődésünkre Mesterné Kiss Erika, a Tiszavasvári Középiskola, Szakiskola és Kollégium igazgató-helyettese. – Mindkettő ösztöndíjjal támogatott hiányszakma. A legjobban tanulók akár havi 30 ezer forintot is kaphatnak az iskolaidőszak alatt, ez jelentős ösztönző erő. Régebben a női ruha készítő és fodrászat is „divatszakma” volt, mára azonban „leszálló ágba” került, akárcsak az élelmiszer- és vegyi áru eladó. Esztergályosra és gépi forgácsolókra lenne munkaerőpiaci igény, ehhez viszont nem fűlik a felvételizők foga. A hegesztő, mezőgazdasági gépszerelő-gépjavító és a bútorasztalos képzést választók a legmodernebb eszközökkel, felszerelt, modern tanműhelyekben sajátíthatják el a szakma minden csínját-bínját. Újdonságként jelent meg, s úgy tűnik, beváltja a hozzá fűzött reményeket a zöldségtermesztő szak is. A szakközépiskolai képzések táborában sokan felfigyeltek a belügyi rendészeti pályára felkészítő oktatásra. Ha valami, ez aztán szellemileg és fizikailag is megedzi a fiatalokat, hiszen a rendészeti szakmák (rendőr, határőr, katasztrófa-védelmi szakember) iránti érdeklődés felkeltése és a szakirányú továbbtanulás elősegítése mellett nagy hangsúlyt kap a fizikai állóképesség erősítése – adott szakmai ízelítőt Mesterné Kiss Erika.
A záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégiumba jelentkező általános iskolások előtt három út áll: az általános gimnáziumi osztály, ahol a tanulók a hagyományos gimnáziumi tárgyakat tanulják, két idegen nyelvet, valamint az informatikát emelt óraszámban. Általános közlekedési szakon a közlekedési szakma, belügyi rendészeti szakon a belügyi rendészet rejtelmeibe nyernek betekintést a diákok a közismereti tárgyak mellett.
– A rendészeti szak talán azért olyan „lebilincselő” a fiatalok számára, mert a hosszú távú, biztos megélhetés reményét hordozza magában. Két éve indítottuk el, a háromszoros túljelentkezés magáért beszél. Ősztől egy újabb osztály beindítását is tervezzük – újságolta örömmel Bodnár Attila igazgató. Az iskolában folyó érettségi utáni szakmai képzésekről elmondta: az OKJ-s logisztikai ügyintéző, vámügyintéző és vasútüzemvitel-ellátó szakképzések szintén vonzóak a piacképes végzettségre vágyók számára.
Az új szakképzési rendszer rövidebb és gyakorlatorientáltabb képzési időszakkal számol, a gazdaság igényeihez igazított képzési szerkezettel. A szakképzési intézményrendszer és a térségi integrált szakképző központ rendszerének átlátható, koordinált és költséghatékony működtetésével, valamint a szakképzés szerepének erősítésével elérhető, hogy a szakmát tanult fiatal pályakezdők valóban szakképzett, gyakorlati jártasságot szerzett, magabiztos munkavállalóként lépjenek be a munkaerőpiacra.
- Palicz István -