Legfontosabb tudnivalók az afrikai sertéspestisről – I. rész

Akt.:
Legfontosabb tudnivalók az afrikai sertéspestisről – I. rész
Az afrikai sertéspestis (ASP) veszélyezteti hazánk sertésállományát. A betegség az emberre nem veszélyes, ugyanakkor megjelenése hatalmas gazdasági kárt okoz. De, hogy mi is az az ASP és mit tehetünk a megelőzéséért? Ezekre a kérdésekre ad választ a NÉBIH cikksorozata.

Milyen betegség az afrikai sertéspestis és mi okozza?

Az afrikai sertéspestis házi sertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel, testszerte vérzésekkel járó vírusos betegsége. A kórokozó vírusra jellemző, hogy ellenálló képessége a környezeti hatásokkal szemben igen nagy, nem hőkezelt termékekben, illetve nem ártalmatlanított sertés vagy vaddisznó hullában hónapokig fertőzőképes marad.

Hol fordul elő a betegség?

Magyarországon afrikai sertéspestis még sohasem fordult elő. A jelenleg keletről Magyarország felé közeledő járvány a vírus Afrikából Oroszországba 2007-ben történő behurcolásával kezdődött. Az elmúlt években a betegség több száz kilométerre terjedt nyugatra és északra, 2012-ben jelent meg Ukrajnában, 2014-ben pedig az Európai Unió területén: Litvániában, Lettországban, Észtországban és Lengyelországban. Olaszországban, Szardínia szigetén évtizedek óta jelen van a betegség. 2016 augusztusáig Magyarországhoz legközelebb az országhatártól 250 km-re, Ukrajna Csernyivci területén állapították meg a betegséget. 2016 decemberében Kárpátalján is megjelent a vírus, azóta házi sertésben és vaddisznóban is több esetben kimutatták. 2017 június végén Csehországban vaddisznókban, július végén Romániában az ukrán és magyar határ közelében, egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget.

Milyen állatokat betegít meg az afrikai sertéspestis vírusa?

Az afrikai sertéspestis Európában a házi sertéseket és vaddisznókat betegíti meg.

Emberre is veszélyes a betegség?

Az afrikai sertéspestis vírusa nem betegíti meg az embert. A fertőzött állatokkal való érintkezés, fertőzött élelmiszer elfogyasztása az emberre nem jelent veszélyt.

Milyen károkat okozhat a betegség?

A betegség különös veszélye, hogy az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereskedelme, valamint a vaddisznók mozgása révén országhatárokra tekintet nélkül igen gyorsan továbbterjed. A betegség hazai megjelenése súlyosan érintené a sertéstenyésztés és -tartás jövedelmezőségét. A fertőzött állományokat ugyanis le kellene ölni, emellett azonnali és hosszú távú korlátozások lépnének életbe, megzavarva az Unión belüli kereskedelmet és a harmadik országokba irányuló exportot.

Milyen intézkedéseket tett a hatóság a behurcolás megelőzésére?

Az országos főállatorvos már az első ukrajnai kitörés alkalmával elrendelte a magyar-ukrán határszakaszon a tehergépkocsik számára fertőtlenítőkapun, a személygépjárművek, buszok és egyéb járművek részére pedig kerékfertőtlenítőn történő áthaladást. Mivel a kórokozó túlélőképessége kivételesen nagy, a személyes poggyászokat is fokozott ellenőrzés alá vonják határátkeléskor, és az abban talált élelmiszerek kobzásra kerülnek. A magyar állategészségügyi hatóság a NAV és a Rendőrség bevonásával fokozottan ellenőrzi a közúti sertésszállítmányokat. A betegség Uniós megjelenése óta több száz illegálisan szállított, ismeretlen származású sertés megsemmisítését rendelte el.

Emellett a lakosság és a sertésszektorban dolgozók figyelmének felhívásával, tudományos, szakmai rendezvények szervezésével igyekszik eljuttatni mind szélesebb körben a betegséggel kapcsolatos információkat. Ezzel párhuzamosan a vadászatra jogosultak közreműködésével 2014. év eleje óta zajlik a magyarországi vaddisznóállomány vizsgálata, melynek keretében a vírus jelenlétét mindeddig nem mutatták ki hazánkban.

A témában további hasznos információk olvashatók a NÉBIH honlapján:

http://portal.nebih.gov.hu/hu/afrikai-sertespestis

 








hirdetés