Legfontosabb tudnivalók az afrikai sertéspestisről – II. rész

Akt.:
Legfontosabb tudnivalók az afrikai sertéspestisről – II. rész
Európa szerte terjed az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa. A NÉBIH cikksorozatának második részében a sertéstartókat leginkább érintő kérdéseket járja körül.

Mitől betegedhetnek meg az állataim?

A betegség különös veszélye, hogy az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereskedelme, valamint a vaddisznók mozgása révén országhatárokra tekintet nélkül, igen gyorsan továbbterjed. A betegséget okozó vírus a beteg állatról másik állatra testváladékok vagy vér útján közvetlenül is terjed. Ezen kívül ragályfogó tárgyakkal valamint a fertőzött állatok húsával és abból készült termékekkel is nagy távolságokra elhurcolható. A házi sertés állományok elsősorban fertőzött vaddisznókkal való közvetett (legelőn gyűjtött széna, takarmány), vagy közvetlen kontaktus révén, beteg házi sertéseknek az állományba történő behozatalával, illetve állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladék (kolbász, nyers húslé, mosogatólé) etetésével fertőződhetnek, de szerepe lehet a vírus mechanikus átvitelében bármilyen, a fertőzött állatok gondozásakor használt eszköznek, vagy akár ruhának.

Milyen tüneteket okoz sertésekben a betegség?

A betegség tünetei a fertőződést követően néhány (3-15) nappal alakulnak ki és elég változatosak lehetnek, de szinte minden esetben magas (40°C feletti) lázzal járnak. A megbetegedett állatok bágyadtak, étvágytalanok, inkoordinált lehet a mozgásuk, esetenként hánynak és hasmenésük van; a fülek, a farok és a lábvégek bőre kékes-lilásan vagy vörösen elszíneződött lehet. A vemhes kocák elvetélhetnek.

Jellegzetesek lehetnek a vérzéses tünetek (pl. véres hasmenés, orrvérzés), de ezek nem minden esetben alakulnak ki, mert az állat hamarabb (az első, jellegtelen tünetek megjelenését követően néhány napon belül) elpusztul. A vírusra valamennyi korcsoport fogékony. A letalitás akár 100%-os lehet, azaz szinte kivétel nélkül elpusztulnak a megbetegedett állatok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tömegesen betegszenek meg, mert a vírus egy sertésállományon belül viszonylag lassan terjed.

Éppen ez teszi nehézzé a betegség megjelenésének korai észlelését egy gazdaságban, hiszen az elhullás nem minden esetben fog látványosan megnövekedni. Kórboncoláskor testszerte vérzések láthatók a savóshártyák alatt, valamint vérzések lehetnek a duzzadt nyirokcsomókban és a vese kéregállományában. Az emésztőcsatornában, húgyhólyagban véralvadék, a testüregekben szabad tartalom lehet jelen. A lép általában jelentősen megnagyobbodott.

Hogyan előzhetem meg, hogy megbetegedjenek az állataim, és mit tehetek a betegség terjedése ellen?

A betegséggel kapcsolatban a legfontosabb a MEGELŐZÉS!

Sertésvásárlás előtt mindig konzultáljon állatorvosával. Sertést másik állattartótól, vagy állatorvosi ellenőrzés alatt álló állatvásáron csak a megfelelő szállítási bizonylatokkal együtt vásároljon meg.

  1. Ne vásároljon sertéseket ismeretlen személyektől, különösen személygépkocsi utánfutókról olcsón eladásra kínált, jelöletlen állatokat.
  2. A megvásárolt sertéseket kb. egy hónapig különítse el saját állományától.
  3. Rendszeresen takarítsa és fertőtlenítse a sertések tartási helyét, az etetésre és itatásra használt eszközöket.
  4. Ne keressen fel olyan sertéstartó udvart, ahol az állatok megbetegedtek, még a szomszéd, vagy közeli ismerős erre irányuló kérésére sem.
  5. Ha házisertéseket is tart a vadász, akkor kerülje el azt, hogy sertései a vaddisznók zsigereléséből/feldolgozásából származó nyesedékhez hozzájussanak. Az eszközök mosására használt öblítővíz se kerüljön a sertésekhez. A vadászaton használt öltözékét és lábbelijét cserélje le mielőtt sertéseit itatni vagy etetni akarja.
  6. Amennyiben a település külterületén tart sertéseket, akkor azok vaddisznókkal való közvetlen érintkezését akadályozza meg a kerítés megerősítésével. Vaddisznók által megdézsmált takarmányt ne adjon sertéseinek, és a vaddisznók által összetúrt, azok ürülékével szennyezett szalmakazlat se használja almozásra.
  7. Állatai megbetegedését, vagy váratlan elhullását mindig jelentse be a településen dolgozó állatorvosnak. Elhullott sertései szakszerű ártalmatlanításának módját beszélje meg az állatorvossal.
  8. Az Európai uniós és ennek megfelelően a hazai jogszabályok tiltják az állati eredetű melléktermékek közé tartozó élelmiszerhulladék, közismertebb néven „konyhamoslék” (valamint kolbász, szalámi, vagy az ezek feldolgozása során használt eszközöl tisztításakor keletkező mosogatólé), sertésekkel (más élelmiszertermelő állatokkal) való etetését, mivel ez számos fertőző betegség terjesztője lehet. Ebből a szempontból különösen veszélyesek az autópályák és az országos főutak mellett lévő kamionparkolók területéről összegyűjtött, állati eredetű élelmiszerek maradékát is tartalmazó hulladékok. A szállodákból, éttermekből, közkonyhákból származó élelmiszer-hulladék esetében is fokozott a járványügyi kockázat. Éppen ezért nem csak a jogszabályi tilalom, de saját állatállományuk védelme érdekében se etessenek élelmiszerhulladékot sertéseikkel!
  9. Ne adjon és ne kérjen kölcsön a sertések ápolásához, ellátásához használt eszközöket, szerszámokat.
  10. Kocáit csak olyan tenyészkannal fedeztesse, amelynek a fontosabb fertőző betegségektől való mentességét állatorvos igazolja. Ha kocáit mesterségesen akarja termékenyíttetni, akkor e feladatra engedéllyel rendelkező személyt (állatorvost, nyilvántartásba vett inszeminátort) kérjen meg.

Beoltathatom az állataimat a betegség ellen?

A betegséggel szemben jelenleg nem létezik hatékony vakcina, ahogy eredményes gyógykezelésre sincs mód. A betegséggel kapcsolatban a legfontosabb a megelőzés.

A témában további hasznos információk olvashatók a NÉBIH honlapján:
http://portal.nebih.gov.hu/hu/afrikai-sertespestis

Kapcsolódó cikkünk:
Legfontosabb tudnivalók az afrikai sertéspestisről – I. rész

 








hirdetés