Léket kapott a Lakszöv hajója

Akt.:
Léket kapott a Lakszöv hajója
Léket kapott a Lakszöv hajója - © Léket kapott a Lakszöv hajója
Nyíregyháza – A támogatott épületfelújítási kölcsönök felvételekor megjósolhatatlan volt a gazdasági válság.

– Miért mi fizessünk a hátralékot felhalmozó háztartások, illetve a tetemes felújítási hitelt vállaló lakóközösségek helyett? Hogyan hagyhatta a Nyíregyházi Lakásszövetkezet így elharapódzni a tartozásokat? – kerültek felszínre újabb kérdések a Lakszöv 5200 tagját érintő, 10 ezer forintos pótbefizetési eljárás kapcsán. A „lakszövösök” egy része úgy véli, azért kapott léket az ingatlankezelő gazdasági hajója, mert a „kormányzók” belehajszolták a lakóközösségeket a felújítási pályázatokba.

Mint egy nagy család

– A lakásszövetkezet mint ingatlankezelési forma nem újszerű „találmány”, voltaképpen egy közös érdekek és érdekeltség alapján működő nagy család, amelynek erejét a (család)tagok összetartása adja. Közösek a sikereink és a problémáink is, mondhatni, együtt sírunk, együtt nevetünk. Az elmúlt 43 évben főleg derűre volt okunk, gondolok itt az építkezésekre, a felújításokra és az üzemeltetésre, fenntartásra. Idén sajnos szembe kellett néznünk az utóbbi évben négyszeresére duzzadt adósságállomány miatt előállt likviditási gondokkal – mondja Szathmáry Imre, a Nyíregyházi Lakásszövetkezet ügyvezető elnöke. – Sokan felvetik, hogy a Lakszöv ügyvezetése hibázott, „későn kapcsolt”, nem tett meg mindent a hátralékfelhalmozódás megakadályozása és a kintlévőségek behajtása érdekében.

Éltek a panelprogrammal

– A kialakult helyzet valójában a gazdasági válság következményeinek számlájára írható. A lehetőségeinkhez mérten a legkorrektebben és leghatározottabban jártunk el, a tagok érdekében és javára.
– 2001-ben az elsők között éltünk a „panelprogram” nyújtotta épületfelújítás és -korszerűsítés lehetőségével, a legjobb anyagi konstrukcióval sikerült felújítanunk a „szerencsés” lakótömböket, amelyeknek mindössze a költségek egyharmadát kellett fedezniük a lakóknak, a többit az állam és a helyi önkormányzat közösen állta. A 240 épületből álló szövetkezeti lakásegyüttes kétharmada megújult, a saját erőt túlnyomó részt kedvezményes felújítási hitelekből finanszírozták a közösségek. – E kétharmados többség (ahol mára a közel 100 millió forintnyi adósságállomány jelentős része felhalmozódott) ekkor még nem sejthette, hogy jön a gazdasági válság, bedőlnek a devizahiteleik és elveszítik az állásukat.

A lakók jelezték igényüket

A középosztály deklasszálódása a fizetési kötelezettségek teljesítésére is rányomta a bélyegét. Tömegesen küldtünk fizetési felszólításokat, végrehajtási eljárásokat kezdeményeztünk, de legtöbb esetben hiába, nem sikerült behajtani a hátralékokat – taglalta Szathmáry Imre, hozzátéve: elsősorban nem a napról napra élőket, hanem azokat a háztartásokat akarják adósságrendezésre bírni, akik láthatóan jól élnek, mégsem akarnak fizetni.

– A panelprogram kezdeti, 2001-es konstrukciójában harmadoltan osztódtak meg a költségek a lakók, az állam és az önkormányzat között. 2005-től utóbbi 27%-ra, 2008-tól 17%-ra csökkent, az állami forrás mértéke változatlan maradt, így egyre nagyobb önerő (40 majd 50%) hárult a lakóközösségekre. A lakásszövetkezet soha sem „lobbizott” a felújítások és a hitelfelvételek mellett, csak felhívta a lakók figyelmét a lehetőségekre, a pályázati határidőkre. Ha a közösségek jelezték a pályázati igényüket, döntésüket tiszteletben tartva, elindítottuk az ügyintézést. – A kedvező döntés után, de még az „első kapavágás” előtt szintén eldönthették a lakók, hogy zöld utat adnak a felújításnak vagy visszavonulót fújnak. Voltak, akik nem vállalták a kockázatot, mások belevágtak.

A hitelt nyújtó pénzintézetekkel a Lakszöv áll kapcsolatban, a törlesztőrészleteket így abból a közös nagy „kalapból” kell fizetnünk, amibe sajnos most raknia kell egy keveset a szövetkezeti tagoknak, hogy túlélje ezt a vészterhes időszakot a „család” – összegzett Siktár Valéria, a cég főkönyvelője.

 

Lakszöv-töri

A szövetkezeti lakásépítés az 1960-as években indult el Nyíregyházán, mintegy 30 százalékos állami támogatással. 3–10 épülettömbből álló lakásszövetkezetek alakultak szerte a városban, így például az Árpád, a Petőfi és a Stadion utcán.
A szétszórtan elhelyezkedő, önálló kis szövetkezetek 1971 júniusában, a frissen bejegyzett Nyíregyházi Lakásszövetkezetben forrtak össze. Az 5200 tagot számláló, 240 épületből álló szövetkezeti lakásegyüttesben éppúgy megtalálható az 1 lépcsőházas, 15 lakásos, mint az 5 lépcsőházból álló 80 lakásos épülettömb.
A „lakszövös” garázstulajdonosok száma 1200 fő, ők – méretüknél, jellegüknél fogva – nem érintettek a pótbefizetési kötelezettségben.

 

– KM-PI –








hirdetés