Életszerű feladatokat kaptak

Meglepően könnyű volt a negyedik osztályos matematika, úgy vélem, valójában nem is negyedik osztályos szintet mért. Ezeket a feladatokat már második osztály végén sikerrel venné a gyerekek többsége – vélekedett a napokban az általános iskolák alsó és felső tagozataiban lezajlott központi matematikai és szövegértési vizsgálattal kapcsolatban Vasali Lászlóné, a debreceni Hunyadi János Általános Iskola igazgatóhelyettese.

A tesztet több mint 450 ezer 4., 6., 8. és a 10. évfolyamos diák írta meg szerdán az ország 3900 iskolájában.

Elég kreatív?

Hasonló tapasztalatokat szerzett Ember Sándor, a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának igazgatója is, aki arról számolt be, hogy a rendelkezésre álló idő töredéke alatt végeztek a negyedikesek a matematikával. Árnyaltabban fogalmazott Csige József, a hajdúdorogi Móra Ferenc Általános és Művészeti Iskola igazgatója. Szerinte az első matematikai feladatok nagyon egyszerűek voltak, ehhez képest az utolsó nehezebben ment az alsósoknak.

A 6. és 8. osztályosoknak általában a szövegértési feladat ment könnyebben. – Alaposan megdolgoztatták a felsősöket. Grafikonok, valamint életszerű szövegek – például egy lábbelivel kapcsolatos útmutató – értelmezését kérték, a térlátást, a szókincset, az iskolában szerzett tudást is ellenőrizték, de nem iskolás módon – összegezte Ember Sándor. – Nem szigorúan a tananyagot kérte számon a felmérés, inkább arra voltak kíváncsiak, mennyire ügyesen használják megszerzett ismereteiket a gyerekek, így a matematikai példák is gyakorlati tudást, logikus gondolkodást igényeltek – tudtuk meg. Nem új az intézmények számára a megmérettetésnek ez a típusa, amit mindhárom megkérdezett tanár szerencsésnek tart.

– Hasznos, mert a központi középiskolai felvételi vizsgákhoz hasonló szempontok mentén zajlik, és azért is, mert korrekt visszajelzést nyújt adott iskola saját teljesítményéről. A 4. és a 8. osztályos dolgozatok központi javításakor az iskolák kóddal, név nélkül szerepelnek, és az értékelés után kiderül, hogy a hazai mezőnyben hol végeztek – részletezte Vasali Lászlóné, aki helyesnek tartaná, ha a sorrend egy honlapon nyilvánossá válna, a szülők számára is hozzáférhető lenne.

– Egyetértek a vizsgálat szemléletével, mely szerint az életnek tanulunk – hangsúlyozta Ember Sándor, aki biztos benne, hogy a jövőben meghatározó, új pedagógiai kultúrának is ezen az elven kell szerveződnie. Csige József a minőségbiztosítással kapcsolatos tevékenységben veszi hasznát az efféle tesztek eredményének, melyek részletes elemzése szerinte a továbblépéshez nyújt az iskolai munkaközösségeknek segítséget.

– Egyheti pluszmunkát jelentett a tanároknak az Országos Kompetencia Teszt, amit semmilyen módon nem honoráltak – közölte a Pedagógusok Demokratikus Szervezete (PDSZ) szerint. Olyan iskola is volt, ahol négyszer annyi gyerek írta meg a felmérést, mint ahányra szükség volt – állítják. A pedagógusok egyik legnagyobb érdekképviselete pénteki közleményében kifejtette: a szervezők csalást feltételeznek ott, ahol négyszer annyi gyerek írta meg a tesztet. Egy iskolában mintha nem úgy állították volna össze a dolgozatírókat, hogy az az átlagot tükrözze. A felmérés miatt elmaradt órákat később be kell pótolni – tették hozzá.








hirdetés