Londoni felmérés: a tartalékkezelők háromnegyede az eurót tartja a legnagyobb globális kockázatnak
A UBS bankcsoport befektetési részlege – amely 18. alkalommal rendezte meg Londonban a jegybankok, multilaterális pénzügyi intézmények és szuverén vagyonalapok éves szakszemináriumát – az összesen 8 ezer milliárd dollár szuverén tartalékot kezelő intézmények képviselői körében végzett átfogó felmérést arról, hogy milyen globális kockázatokat látnak a következő tizenkét hónapban.
A válaszadók csaknem 40 százaléka egy vagy több euróövezeti tagállam távozásának lehetőségét jelölte meg, hozzávetőleg 35 százalékuk szerint pedig a valutaunión belül esetleg bekövetkező szuverén törlesztésképtelenség a legnagyobb globális kockázat a következő egy évben.
Arra a kérdésre, hogy véleményük szerint a következő öt évben hány eurótagállam távozik a valutaunióból, 40 százaléknál több válaszolta azt, hogy egy, tíz százaléknál többen pedig elképzelhetőnek tartották két tagország eurótagságának megszűnését is.
A válaszadók 8 százaléka szerint három, öt százalékuk szerint pedig akár négy ország is távozhat az euróövezetből öt éven belül.
Más nagy londoni házak gyakorlatilag már az idén biztosra veszik legalább Görögország távozását az euróövezetből.
Az egyik legnagyobb londoni gazdaság-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics jelenleg érvényes központi előrejelzési forgatókönyve az, hogy Görögország 2012 vége előtt távozik a valutaunióból, és jövőre valószínűleg követi Portugália, sőt esetleg Írország is.
A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő e héten Londonban összeállított helyzetértékelésében közölte: bár nem alapeseti prognózisa az euróövezet szétesése, megítélése szerint “legalább egy a háromhoz” az esélye Görögország távozásának az euróövezetből.
A UBS pénteken ismertetett londoni felmérése szerint ugyanakkor a ház szakszemináriumára meghívott globális szuverén tartalékkezelők közül csaknem 30 százalék azon a véleményen volt, hogy az euróövezetet a következő öt évben is sikerül egyben tartani.
Ennél jóval többen vélték azonban úgy, hogy a piac túlzott mértékben tartja biztos befektetői menedéknek a német szuverén adósságot. Erre lehet következtetni abból, hogy arra a kérdésre, miszerint mit tekintenek a leginkább “félreárazott” befektetési terméknek a globális tőkepiacon, a relatív többség – több mint 40 százalék – a Bundot, vagyis az irányadó német államkötvényt jelölte meg a “túlságosan alacsonynak” ítélt hozamszint miatt.
Az irányadó tízéves futamú Bund hozamának jelenlegi mélységi rekordját más londoni elemzők is tarthatatlannak tekintik.
A Capital Economics erről összeállított új prognózisa szerint legalább két okból várható a német államkötvény hozamemelkedése. Az egyik az európerifériának nyújtandó további pénzügyi segítségek kilátása, és “minden egyéb”, amiről úgy tűnhet, hogy a szorosabb költségvetési és politikai unió létrehozását célozza, mivel mindez “felhígítja” a német kormány hitelképességét. Még ha sikerülne is egyben tartani az euróövezetet, “a Spanyolországhoz hasonló” szuverén adósok kötvényhozam-csökkenésének ára akkor is a német hozamok emelkedése lenne – vélekedtek a Capital Economics londoni elemzői.
A várható német kötvényhozam-emelkedés másik oka a ház szerint az, hogy bár az euróövezeti válságot még mindig elsősorban az európeriféria adósságválságának tartja a piac, és nem olyan sokkal mélyebb problémának, amely a valutaunió puszta létét veszélyezteti – ez magyarázza azt is, hogy miért tartja még mindig viszonylagos erejét az euró -, azonban ahogy a befektetők figyelme az euróövezet szétesésének “reális kilátására” összpontosul, akkor valószínűleg az euróeszközök minden fajtájától szabadulni kezdenek, beleértve a német államadósságot is.
“A por elültével” jó eséllyel ismét keresni kezdik majd a német kormánykötvényt a piacon, főleg ha “az euróövezet maradékának” gazdasága növekedésnek indul, ám a befektetők addig is minden bizonnyal a viszonylag biztonságosnak tekintett amerikai, brit, svájci és japán befektetési eszközöket, illetve az aranyat részesítik előnyben, hiszen ha a valutaunió szétesése megkezdődik, egy ideig esetleg bizonytalan lesz az is, hogy a német államadósságot milyen valutában törlesztik – vélekedtek a Capital Economics londoni elemzői.
- MTI -
