Lopott idő

Akt.:
Lopott idő
© Illusztráció: pixabay.com
Jó darabig ismét lesz miért hajba kapnunk, ugyanis az Európai Unió két évet adott a tagországok kormányainak arra, hogy eldöntsék, a nyári vagy a téli időszámítás mellett teszik-e le a voksukat. Látva, mennyi mindenben nem értünk egyet, szerintem már most borítékolható, hogy ebből káosz lesz, hacsak nem vesszük alapul, hogy a nyári időszámításnak – egyébként védhető emberi okokból – manapság sokkal jobb a megítélése. Matyasovszki József írása.

Elég csak kimondani: nyár vagy tél, nem kétséges, melyik mellett nyomnánk gombot. A baj csak az, hogy a nagy világegyetemet – vagy maradjunk csak a mi naprendszerünknél – mindez csöppet sem érdekli. A modern ember bármennyire is képtelen felfogni és elfogadni, hogy hozzá mérve csak porszem, attól még van egy nagyobb „óraszámlap”, az ekliptika, vagyis a nap útja, ami évmilliók óta triplán méri az időt: napban, évben és precesszióban, vagyis 26 ezer évente, de maradjunk most csak a napinál. Eszerint déli 12 óra akkor van, amikor a nap a legmagasabban, a zeniten áll, vagyis a téli időszámításnak megfelelően. Mi persze írhatunk oda 13 vagy akár 18 órát is, de ebbe nem kellene belekeverni az individualizmust.

Ez egyszerűen élettani kérdés, és nem csak az embert érinti, minden apró részecske és sejt ehhez – vagyis a fény és a sötétség arányváltásaihoz – igazodik évmilliók óta. G. Németh Györggyel, a Magyar Alvás Szövetség elnökével értek egyet, hogy a cirkadián ritmusba belepiszkálni nem játék, ha pedig hosszabb nappalt akarunk, csak korábban kell felkelnünk.

– Matyasovszki József –








hirdetés