Lövöldözés helyett barátkozás

Lövöldözés helyett barátkozás
© Fotó: Pusztai Sándor
Nyíregyháza – Az erdélyi fronton volt olyan időszak, hogy békésen beszélgetett a magyar és az orosz katona.

A Nagy Háború, vagyis az I. világháború elevenedett meg pénteken Nyíregyházán a megyei levéltárban azon a rendhagyó történelemórán, amelyet Gottfried Barna főlevéltáros tartott a Vasvári Pál Gimnázium diákjainak. Ez a program része volt a 25. Szabolcs-Szatmár-Beregi Nemzetközi Levéltári Napok rendezvénysorozatnak, amelyet a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára szervezett.

A fiatalok a rendhagyó történelemóra keretében a Magyar Királyi Honvédség 39. honvéd hadosztályának életét követhették nyomon egy éven – 1916-1917 – keresztül. Ennek a hadosztálynak része volt a kassai, a miskolci, a besztercebányai és a munkácsi gyalogezred. A diákok kivetített fotón láthatták a hadosztály sapkajelvényét is, amelyen az Előre szó volt olvasható. A hadosztály korábban több ütközetben is részt vett, a gorlicei áttörésnél 600 kilométert haladt előre, a hadosztály katonái törtek be először Breszt-Litovszk városába is, így jogosan használhatták az „előre” szót.

A levéltáros szakember felvázolta a 39. hadosztály életének további alakulását is: 1916 augusztusában már Erdélyben a román fronton harcoltak a katonák. Mint Gottfried Barna kiemelte, a történészek számára nagyon jó forrásnak bizonyulnak azok a naplók, amelyek a világháborúban íródtak. Kulcsár István főhadnagy, századparancsnok például a következő sorokat vetette papírra, amikor 1916 augusztusában Románia hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának: „ Megyünk teljes felbőszült erővel ütni egyet a galád, alamuszi nemzeten.” A 39. hadosztály végül Észak-Erdélyben foglalt állást, ott nem voltak olyan nagy ütközetek a románok ellen, mint Dél-Erdélyben. A magyar csapatok végül sikeresen visszaverték a románok támadását, október közepén már nem volt román katona Erdélyben, a frontvonal tulajdonképpen a történelmi Magyarország határán húzódott meg. A megsemmisült román hadsereget ekkor orosz katonák váltják fel, azonban a nagy hideg miatt „megfagyott” a háború, az ellenséges katonák a lövöldözés helyett inkább barátkoztak. A bukaresti béke (1918. május) után véget értek az erdélyi harcok, a hadosztály 1918 őszén az olasz frontra került, onnan vonult vissza, amikor hadifogságba esett.
– A besztercebányai és a kassai ezredben voltak szlovákok, a munkácsi ezredben pedig ruszinok. Mégsem volt ellenségeskedés a legénység tagjai között, mindvégig fegyelmezetten, rendben végezték valamennyien a munkájukat, hősiesen védték a hazát, nincs semmi jele az átszökéseknek – mondta befejezésül Gottfried Barna.

KM








hirdetés