Mabisz: szoros összefüggés van a megtakarítások és a háztartások biztosítottsága között

Illusztráció
Illusztráció
Budapest – Szoros összefüggés van a háztartások megtakarításai és biztosítottságuk között; a kamatozó eszközöket preferáló megkérdezetteknél átlagon felüli a biztosítások száma – derül ki abból az 1100 fős reprezentatív kutatásból, amelyet a Századvég Politikai Iskola Alapítvány a Mabisz (Magyar Biztosítók Szövetsége) megbízásából készített.

Az eseti vagy rendszeres megtakarítással rendelkezők több mint kétharmada (67 százaléka) 5 éves megtakarítási időtávon belül gondolkodik, és minél több a biztosítások száma a háztartásban, jellemzően annál hosszabb idejű megtakarítással rendelkeznek.

A magyar lakosság 33 százaléka rendszeresen, 34 százaléka esetenként, 33 százaléka azonban egyáltalán nem tesz félre rendszeres jövedelméből. A magukat jó anyagi helyzetűnek meghatározók körében is csak 46 százalékos a rendszeresen megtakarítók aránya, ami azt mutatja, hogy nemcsak az anyagi helyzettől függ a pénzügyi magatartás.

Az eseti vagy rendszeres megtakarítással rendelkezők körében a folyószámla (41 százalék) és a készpénz (37 százalék) szerepelt a legmagasabb említési aránnyal. A lekötött, kamatozó megtakarítási formákat 8 és 24 százalék közötti arányban említették a válaszadók.

A magasabb pénzügyi tudatosságról árulkodó lekötött eszközök használói jellemzően azok, akik közép- és hosszú távú megtakarítási időpreferenciával rendelkeznek, rendszeresen takarítanak meg, életkor szempontjából pedig a 40 év feletti generációk felülreprezentáltak – írták. Ezzel szemben a készpénz mint legkevésbé tudatos megtakarítási forma említése a 18-29 évesek, az eseti és az 1 évnél rövidebb időre megtakarítók esetében volt átlagon felüli.

A felmérés szerint a magyarok fele (48 százalék) az államtól várja a jövedelmét nyugdíjas éveire. Az állami nyugdíjat megjelölők esetében a legfeljebb eseti megtakarítással és az alacsony pénzügyi tájékozottsággal rendelkezők voltak felülreprezentáltak. A nyugdíjcélú pénzügyi termék (30 százalékos említés), valamint az egyéb megtakarítás (26 százalékos említés) már magasabb pénzügyi tudatosságról árulkodik. A nyugdíjas korban végzett további munkát a válaszadók 27, a családi gondoskodást pedig 14 százaléka jelölte meg.

Minden második megtakarítással rendelkező (51 százalék) veszi figyelembe, hogy jár-e állami támogatás az adott pénzügyi termékhez. Jellemzően a rendszeres megtakarítással rendelkezők (60 százalék), valamint a közép- és hosszú távra megtakarítók (58-61 százalék) számára fontos az állami támogatás mint termékelőny. Egy megkötött banki vagy biztosítási szolgáltatást követően az ügyfelek csupán 7-12 százaléka figyeli rendszeresen a konkurens szolgáltatók ajánlatait, további egyharmaduk alkalmanként végez összehasonlítást. Az ügyfelek kevesebb mint ötöde (15-18 százalék) váltott szolgáltatót 5 éven belül, így összességében elmondható, hogy egy termék vagy szolgáltatás melletti döntés után az ügyfelek többsége hűséges marad az adott bankhoz vagy biztosítóhoz.

A lakosság döntő többsége fontosnak tartja, hogy biztosítással rendelkezzen: élete, egészsége biztosítását 61 százalék, vagyontárgyai biztosítását 53 százalék tartja kiemelten fontosnak. Élete első (nem kötelező) biztosítását a megkérdezettek 47 százaléka még 25 éves kora előtt megkötötte, mindössze 14 százalék mondta azt, hogy még soha nem kötött biztosítást. A lakosság biztosítási ismereteit tekintve az elmúlt években nem történt jelentős változás: a megkérdezettek átlagosan négyféle biztosítást tudnak spontán módon felsorolni, a legismertebb biztosítástípusok továbbra is a lakás-, az élet- és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

– MTI –



Sporthírek






hirdetés