OGY - Krónika 3. rész (személyszállítás, migrációs törvény)

Budapest, 2012. március 6., kedd (MTI) - A személyszállítási törvényjavaslat vezérszónoki felszólalásaival, majd azt követően a migrációs tárgyú törvények módosítását célzó javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

    KDNP: egy jó személyszállítási törvénnyel csökkenhet az autózók száma

    Spaller Endre, a KDNP vezérszónoka szerint az új személyszállítási törvény egy régóta várt jogszabály. Hangsúlyozta, egy jó személyszállítási törvénynek az lehet a következménye, hogy sokan - akik életvitelszerűen kocsival közlekednek - feladják az autóhasználatot.

    Az előző kabinetek politikájáról szólva úgy fogalmazott: egy zavaros kormány idején mindenki a zavarban volt érdekelt. Szerinte gyakorlatilag nincs olyan szeglete az ágazatnak, amely ne érdemelne ki egy vizsgálóbizottságot, mindezt pedig tetézi a polgármesterek, országgyűlési képviselők olyan érdekérvényesítési képessége, amelynek a korábbi kormányok foglyai voltak. Az elmúlt húsz év pazarlásai közé tartozott az egymással párhuzamosan közlekedő, félig üres vonatok és félig üres buszok is - tette hozzá.

    A jegyrendszerre rátérve a kereszténydemokrata politikus azt mondta: jelenleg a menetjegyeket - a vonatokra, a buszokra és a BKV járataira - külön-külön kell megvenni, holott logikus lenne, hogy ezt egyszerre lehessen megtenni, és az sem egy "futurisztikus elvárás", hogy a jegyeket ne kelljen kinyomtatni, így ugyanis százmilliós tétel lenne megspórolható.

    A Jobbik az utasok igényeit szolgáló tömegközeledést hozna létre 

    Bödecs Barna, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy nem támogatják a személyszállításról szóló javaslatot, mert rögzíti azt az elavult struktúrát, ami ma is létezik, ezzel ellentétben a Jobbik egy valóban "utazási igény központú", átlátható rendszert szeretne elérni. Hangsúlyozta: a javaslatnak a munkába, iskolába járó, családi kapcsolataikat ápoló utasok érdekét kellene szolgálni, nem a szolgáltatókét. 

    Hangsúlyozta, hogy a tömegközlekedés szolgáltatói, megrendelői és döntéselőkészítői szerkezete rendkívül széttagolt, közel 100 szereplő van jelenleg a tömegközlekedési piacon, ennyi eltérő érdeket összehangolni nem lehet, főként, hogy ezek a szereplők nem az utasok kiszolgálásban, hanem a költségvetés megcsapolásában érdekeltek.

    Közölte: a Jobbik megszüntetné az önkormányzatok megrendelői, működtetői és finanszírozási szerepét, ehelyett a megrendelői és finanszírozói feladatokat összevontan kezelnék.

    LMP: átláthatatlan marad a tömegközlekedés finanszírozása

    Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka a javaslat legnagyobb hibájának azt tartotta, hogy nem szolgálja az autóbusz és a vasúti közlekedés párhuzamosságainak felszámolását, a finanszírozás kérdésében pedig fenntartja az átláthatatlan, zavaros rendszert.

    Mint mondta, az LMP német mintára regionális közlekedési szövetségek létrehozását javasolja, valamint egy új kedvezményrendszer felállítását.

    Közölte: javaslatuk szerint csak a 6 éven aluliak utazhatnának ingyen, a 65 év felettiek 90 százalékos kedvezményt kapnának, szintén kedvezményesen utazhatnának a gyerekek, diákok, kismamák és a fogyatékkal élők. Emellett a jövedelmi rászorultság alapján 33, 50 és 90 százalékos kedvezményt lehetne adni.

    Mint mondta, az LMP annak függvényében alakítja álláspontját, hogy a kormány miként viszonyul módosító javaslataikhoz. 

    Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát elnapolta.

    Kontrát Károly: jogharmonizációs célt szolgál a javaslat

    Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár előterjesztői expozéjában leszögezte, hogy az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat jogharmonizációs célokat szolgál: az európai parlamenti és -tanácsi elvek biztosítása érdekében szükséges a módosítás. A javaslat a közös európai menekültügyi rendszer megteremtése érdekében tett lépés, az uniós irányelvet ráadásul a magyar EU-elnökség alatt fogadták el. 

    A módosítások a nemzetközi védelmet élvező személyek jogbiztonságát, valamint az őket befogadó társadalomban történő beilleszkedésüket szolgálják. Magyarországnak 2012 május 20-ig kell az uniós irányelvet beillesztenie a magyar jogrendszerbe.

    A Fidesz és az MSZP támogatja a javaslatot, a Jobbik elutasítja, az LMP-nek aggályai vannak

    Vargha Tamás a Fidesz és Harangozó Tamás az MSZP részéről is arról beszéltek, hogy tartalmilag és szellemiségében is támogathatónak találják a javaslatot, amely valóban csak jogharmonizációs célokat szolgál.

    Ezzel szemben Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) szerint az MSZP és Fidesz felszólalók elhallgatják, hogy mi volt a lényege az uniós tagságnak, vagyis hogy az Európai Unió csak diktál Magyarországnak és az Országgyűlés pusztán a "diktátumok bekottázását" végzi el. Szerinte ez a mostani javaslat is csak egy "házi feladat mára" és ebből a szemszögből teljesen elfogadhatatlan a Jobbik számára.

    Szabó Tímea az LMP részéről úgy reagált: a Jobbik alaptalan dolgokkal riogat és nem veszi figyelembe a nemzetközi szerződéseket. Hozzátette: a törvényjavaslat által kezdeményezett módosítások többsége valóban szükséges, de az LMP-nek vannak aggályai. Így például szerinte emberi jogi szempontból kifejezetten aggályos, hogy a javaslat a hatóságok diszkrecionális jogába utalja a menekültügyi státusz visszavonását a védettség megszűnését követően, ezért az LMP ezen paragrafus elhagyását javasolja.

    Kontrát Károly államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva megköszönte a támogatást és visszautasította azokat az állításokat, hogy Magyarországra tömegével érkeznének a menekültek Nyugat-Európából. Hangsúlyozta: a javaslat megfelel az uniós szabályoknak és a magyar nemzeti érdekeknek is.

    Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

-MTI-