Magyarországon a paprika kultuszát minden évben megünneplik

Magyarországon a paprika kultuszát minden évben megünneplik
A magyarok és a paprika már olyan szoros barátságban van, hogy a külföldiek is erről ismerik meg az országot.

A paprika már Nobel-díjhoz is juttatta a magyart, pontosabban Szent-Györgyi Albertet, a híres magyar tudóst, aki az első és egyetlen Nobel-díjas magyar lett. Felfedezése a C-vitamin kivonása volt a paprikából. A tudomány mellett a gasztronómiát is nagyban szolgálja ez a zöldség, de a magyar gasztronómiát kivétel nélkül a paprika íze teszi igazán magyarossá.

A paprikát a török hódoltság alatt honosítottuk meg, velük együtt érkezett be hazánkba. A honfoglalás idejéről is maradtak fenn ősi ételeink, amelyeket ma is szívesen fogyasztunk, noha már máshogyan készítjük el kissé. Az ősi ételeink a húsos káposzta és a töltött káposzta, ekkor még nem tartalmazott paprikát, mint ahogyan az első pörkölt sem, ám disznóhúst már annál inkább, és persze a vöröshagymát zsiradékon megdinsztelve. A gulyáslevesünk is hasonló egy másik nép ételéhez, de nem a gulyás készítette magának, inkább a nemesek asztalára került, és egyértelműen marhahúsból kell csinálni. A mai magyaros ételeink kivétel nélkül fűszerpaprika hozzáadásával készülnek és nyerik el az igazán magyaros jelleget. Ilyen a pörkölt, a paprikás (halpaprikás is), a gulyásleves, a Jókai-bableves, a kolbász, mint csemege, de ebből is remek ételek készülnek (húst töltünk meg vele).

A fűszerpaprika Kalocsán és Szegeden híres, ennek az oka az, hogy a mikro klimatikus tényezők és a földrajzi helyzet révén, ezeken a termőtájakon a paprikának aromásabb íze van, több festéktartalom, sokkal finomabb íz jellemzi, amelyet a közösségek nagy szorgalommal igyekeztek népszerűsíteni és termelni, ennek nyoma ma is megmaradt, hiszen világhírűvé vált ez a két fajta fűszerpaprika.

A kolbász, amelyet minden magyar ismer, rengeteg fűszerpaprikát, pirospaprikát tartalmaz, csípős és édes változatban egyaránt. A csabai kolbász, a gyulai kolbász mind-mind híres kolbászok, amelyeket boltban könnyedén megvásárolhatunk, azonban a helyi készítésű csabai kolbász az igazi csabai kolbász. Békéscsabán rendeznek minden évben kolbászfesztivált, amelynek lényege a közös kolbászkészítés, ezen felül a kolbászsütés és fogyasztás mustárral és kenyérrel, na meg savanyúsággal. A fesztivál alkalmával betekinthetünk a kolbász titkába, amely nem is annyira titkos, hiszen az összetevők a következők: sertéshús, amely legalább 135 kg-os sertésből származik, egy szem bors sem (ebben tér el más kolbásztól), rengeteg fűszerpaprika, só, sertésrészek (mindenből egy kevéske, szalonnából persze sosem elég), és az eredeti bélbe való töltés. A kolbász már nagyon régen, a disznótorok alkalmával is elkészült társával, a szintén bélbe töltött, ám más fűszerezésű és összetételű májas vagy véres hurkával, és a füstölés miatt jobban bírta, mint előbbi társa. A füstölés már egy nagyon régi tartósítási módszer. A padlásokon lógó kolbászok sokáig ellátták élelemmel a családot. A disznótor alkalmával persze rengeteg húst nyertek a disznóból, a vérét, zsírját is hasznosították, ám mindemellett a hangulatért, a toros káposztáért, a jó magyar házi pálinkáért jártak össze ezek az emberek, és a segítségért cserébe hazavihettek magukkal nem kevés disznóhúst is.

Ez a hagyomány kezd elavulni, mivel a húspultokban olcsón, gyorsan megvásárolható a friss disznóhús, azonban oda kell figyelni, hogy magyar húst vásároljunk, hiszen a beimportált hús már nem egyszer hozott be vírust és betegséget, de az élelmiszermérnökök mindig figyelnek arra, hogy a hús minősége kifogásolhatatlan legyen, illetve a szállítási körülményeket vizsgálják, a gyártási folyamat technológiáját javítják. Békéscsabán járva a csabai kolbász mellett nem sétálhatunk el úgy, hogy ne vegyünk belőle vagy 3 kilót, de az álláslehetőségek mellett sem sétálhatunk el egykönnyen, ezeket a www.bekescsabaallas.hu oldalon megtekintheti.

– PR cikk –

 

Címkék: ,







hirdetés