Manfred Weber és Alexander Stubb szállt csak ringbe a határidő végéig az EPP csúcsjelöltségéért

Akt.:
Brüsszel – Mindössze Manfred Weber és Alexander Stubb jelentette be indulását a határidő szerdai lejártáig az Európai Néppárt (EPP) úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, így komoly esély van arra, hogy a párt európai parlamenti (EP) választási győzelme esetén egyikük lesz az Európai Bizottság következő elnöke.

A jobbközép erőket összefogó pártcsalád listavezetőjének személyéről az EPP november 7-8-i helsinki kongresszusán döntenek majd.

Alexander Stubb volt finn kormányfő tapasztalt politikus, öt nyelven beszél, jelenleg az Európai Beruházási Bank alelnöke, de évekig volt EP-képviselő, valamint több miniszteri posztot is betöltött.

Manfred Weber néppárti EP-frakcióvezető egyben a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökhelyettese, akit Angela Merkel kancellár is támogatásáról biztosított. Ellene szólhat a kormányzati tapasztalat hiánya, illetve az is, hogy sokak szerint a németek már így is felülreprezentáltak az uniós intézmények vezetői posztjain.

A Politico hírportál később arról számolt be, hogy az EPP-hez tartozó nyolc uniós állam-, illetve kormányfő közül heten már támogatásukról biztosították Weber jelöltségét, egyedül Orbán Viktor miniszterelnök nem tett így.

Mint írták, a bolgár, a ciprusi, a horvát és az ír kormányfő, illetve az osztrák kancellár “hivatalos támogatólevelet” küldött, ahogy a román elnök pártja is. A német kancellár pedig már korábban támogatásáról biztosította Webert.

A sajtó már korábban arról írt, hogy egyelőre még a gyengepontjai ellenére is inkább Weber számít befutónak, Stubb ráadásul nem is annyira vele, mint inkább az illiberális politikával és Orbán Viktorral szemben határozta meg magát.

Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző néppárt listavezetője. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az Európai Parlament pedig meg is választotta a tisztségre.

Ugyan várhatóan jövőre is a néppárti lesz a legnagyobb frakció az EP-ben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat.

A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit.

– MTI –



További hírek a Nagyvilág kategóriából

Sporthírek






hirdetés