Már a fecskék is Londonban dolgoznak?

Akt.:
Már a fecskék is Londonban dolgoznak?
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Szabolcs megye rosszabbul teljesít fecskefészek-ügyileg. Drámai módon lecsökkent a nálunk élő fecskék száma. Utánajártunk, miért!

Büszke volt egykoron az a gazda, akinek a gazdasági udvarában, az istállójában fészket rakott a fecske. A magyar néphit egyenesen Isten áldásának tartotta, ha valahol megépült a sárral tapasztott „otthon”.

Veszélyes a klímaváltozás

Sajnos, ma már egyre ritkábban hallani a fecskék csivitelését úgy a városokban mint a falvakban, s ebben a szakemberek szerint számos ok közrejátszik. Egyre kevesebb helyen tudnak például fészkelni, alig találnak sarat, és az egyik táplálékukat, a szúnyogokat is kiirtjuk előlük rendületlenül.

– Drámai módon lecsökkent valamennyi fecskefaj egyedszáma, a legnagyobb veszélyt a klímaváltozás jelenti a számukra – mondta el érdeklődésünkre dr. Szép Tibor egyetemi tanár, aki a Mindennapi Madaraink Monitoringja program szakmai irányítását végzi, amely felmérést a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület indított el 1998-ban a hazai fészkelő madárállományok helyzetének folyamatos követésére, több mint ezer önkéntes bevonásával. – 2000 óta a molnárfecskék száma átlagosan 40, a füsti fecskék száma 20 százalékkal csökkent hazánkban, a partifecskék korábban népes, 30 ezer páros tiszai állománya pedig kevesebb, mint egyharmadára apadt 1990 óta!

Korábban jön a tavasz

– A hosszú távon vonuló madárfajok – köztük a fecskék – a tőlünk 5–10 ezer kilométer távolságban lévő, a Szaharától délre eső afrikai területeken telelnek át. Emiatt rendkívül magas e fajok éves halandósága, a fecskék esetében 100 költő egyedből átlagosan csak 30–40 éli meg csak a következő évet. A sikeres költés alapvető jelentőségű az állományok megmaradásában.

– S hogyan játszik szerepet a klímaváltozás az életükben? A tavasz egyre korábban köszönt be hazánkban, s amikor a fecskék megérkeznek hozzánk, már nincs olyan sok rovar, amelyekkel a fiókákat megfelelően etetni tudnák.

– A partifecskék esetében gondot jelent az is, hogy a Tiszán két éve nem volt olyan szintű tavaszi áradás, hogy frissen szakadt partfalakat találnának a parazitáktól mentes fészkek kialakításához. Az idén nyáron a Szabolcs és Zalkod közötti kanyarulatban vizsgáltuk, illetve gyűrűztük a madarakat, ahol csak úgy tudtak fészket építeni, hogy önkéntesekkel ásóval meredek falakat alakítottunk ki – magyarázta a szakember. – Egyre kevesebb a természetes élőhely, s vidéken megváltoztak az állattartási szokások – ezek tovább nehezítik a helyzetet.

Nagyobb a felelősségünk

– Annak érdekében, hogy még az unokáink is találkozhassanak a fecskékkel, sok múlik a hozzáállásunkon. A fecskék védettek, azonban az emberek leverik a fészkeket, mert zavarja őket a madarakkal járó piszok, holott vannak ez ellen védő eszközök (http://www.mme.hu/fecskevedelmi_eszkozok). Fontos hogy segítsük a költésüket, még akkor is, ha kellemetlenséggel jár. A napokban Szegedig hajóztunk le a Tiszán, és szomorúan tapasztaltuk, hogy a folyó alsó és középső szaka­száról szinte teljesen eltűntek a partifecskék. Éppen ezért még nagyobb a felelősségünk abban, hogy a Tisza felső szakaszán megőrizzük a nálunk még életképes állományt – tette hozzá az ornitológus.

És most tánc:








hirdetés