Már látom az út végét!

Már látom az út végét!
Húsz hónap után közeledik a szabadulása Cininek. Még négy hónap van hátra a börtönből, de már két hetente kiengedik 24 órára. Nehéz elviselnie az egyhangúságot és a szürkeséget – nyilatkozta a Vasárnapi Blikknek.

Mint mondta: az első napokban nem találta a helyét. Aztán jött a “nihil” korszak, akkor minden nap írta készülő könyvét egy füzetbe. Mint mondja, depressziójában a hit és a vallás segített.

Az ablak tejüveg-szerű plasztikkal van elfedve, nehogy mutogassák magukat az elzárt nők a szemközti épületben lévő szintén elítélt férfiaknak. Ezért vágyik a színekre is, mert az ablakokon nem lehet kilátni.

“Otthon repül az idő, míg benn egy nap ötnek tűnik” – mondja.

Havonta egyszer kaphat egy hétkilós csomagot és negyedévente tisztasági pakkot.

Nehéz visszamenni kimenőről, de mégis mindent megér, ha a szeretteivel lehet – nyilatkozta a lapnak.








hirdetés