Már tízmillió alatt vagyunk

Már tízmillió alatt vagyunk
© Fotó: Pixabay
Hajdú-Bihar – Január 1-jén az ország népessége 9 millió 771 ezer fő volt, 26,9 ezer fővel kevesebb, mint tavaly.

Az előző évhez viszonyítva a termékenység kismértékű emelkedése ellenére csökkent a születésszám, ugyanakkor az év elején tapasztalható influenzajárvány következtében emelkedett a halálozások száma, ebből következően nőtt a természetes fogyás mértéke 2017-ben. Mind a házasságkötések, mind a válások száma mérséklődött. Kevesebb terhességmegszakításra került sor tavaly, mint egy évvel korábban. Újabb történelmi minimumra csökkent a csecsemőhalálozások aránya – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) immár 24 éve megjelenő kiadványsorozatából, amely évről évre bemutatja hazánk statisztikai adatokkal megragadható társadalmi és gazdasági helyzetét, környezetünk főbb jellemzőit.

Öregszik az össznépesség

Izgalmas adatokkal operál a KSH szokásos kiadványa: a csecsemőhalandóság szerencsére 5 ezrelék alá esett, de azt is megtudjuk, hogy hányan jegyeztettek be élettársi kapcsolatot azonos neműként. Mind a házasságkötés, mind a gyermekvállalás ideje kitolódott (lásd alább a grafikán), többen halnak meg, mint ahányan születnek.

grafika_A várható életutunk | Grafika: ÉKN

Az előzetes adatok szerint 2017-ben 91 ezer 600 gyermek született, és 131 ezer 700 lakos hunyt el. A természetes fogyás 6 ezer 110 fővel meghaladta az egy évvel korábbit. Ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Pest megyében – főleg az országosnál fiatalabb korösszetételből adódóan – viszonylag magas a születési és alacsony a halálozási arány, ennek következtében ott a legkisebb a természetes fogyás mértéke. A természetes fogyásból eredő népességcsökkenést a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege mérsékelte. 2017-ben közel 9 százalékkal többen vándoroltak vissza hazánkba, mint 2016-ban. 1,6 százalékkal, pontosan 1463-mal kevesebb csecsemő jött világra, mint egy évvel korábban, így a születések száma lényegében azonos szintű volt a 2015. évivel. Érdekes, hogy a születésszám-csökkenés a szülőképes korú nők (15–49 év) számának több mint 20 ezer fős visszaesésével párhuzamosan ment végbe. Nemcsak az össznépesség, hanem ezen belül a szülőképes korú nők korösszetétele is fokozatosan öregszik.

A csecsemőhalandóságról

Jelentősen nőtt a halálozások száma: a 2016. évihez képest 3,7 százalékos, mintegy 4 ezer 650 fős többlethalálozás történt. A halálozások 131 ezer 700 főre becsült száma gyakorlatilag megegyezik a két évvel korábban mért 2015. évivel. Jó hír viszont, hogy a csecsemőhalandóság csökkenő irányzatot mutat. Az ezer élve születésre jutó 1 éven aluli elhunytak száma 2011-ben csökkent először 5 ezrelék alá, de a 4 ezreléket továbbra is meghaladta. 2017-ben az előzetes adatok szerint ezer újszülött közül 3,6 hunyt el egyéves kora előtt, ami az eddig mért legalacsonyabb csecsemőhalálozási arány a hivatalos népmozgalmi statisztika történetében, egyben az első év, amikor 4 ezrelék alá süllyedt a mutató értéke.

Kevesebb abortusz

A terhességmegszakítások hosszabb idő óta megfigyelhető csökkenő irányzata folytatódott, gyorsabb ütemben. A 2017. évi 28,5 ezer beavatkozás csaknem 2000-rel, azaz 6,4 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezer szülőképes korú nőre 12,6 művi vetélés jutott, szemben az előző évi 13,3 műtéttel. A házasságkötések száma az ezredfordulót követő években alacsony szinten ingadozott, majd 2006 és 2010 között jelentősen, ötödével visszaesett. Ezt követően emelkedő irányzat vette kezdetét: 2010 és 2016 között csaknem másfélszeresére nőtt a házasságra lépő párok száma, és számuk két évtizedre visszatekintve először 2016-ban haladta meg az 50 ezret. 2017-ben 2,3 százalékkal, mintegy 1200-zal kevesebb pár kötött házasságot az egy évvel korábbinál, azonban ez az 50 ezer 600 házasságkötés a második legmagasabb érték 1996 óta.

A házasságkötések száma a nők és a férfiak nem mindegyik korcsoportjában csökkent. A hiány kizárólag a 40 évesnél fiatalabb pároknál jelentkezik, miközben az ennél idősebb nők és férfiak körében emelkedett a házasságkötések száma az előző évhez képest. Nézzük az azonos nemű párokat! 49 férfi és 38 női párt regisztráltak az anyakönyvvezetők. Bár változatlanul a férfiak vannak többségben, 2014-hez képest több mint háromszorosára emelkedett a női bejegyzett élettársi kapcsolatot kötők száma (ami 2009 óta lehetséges hazánkban). A bejegyzett élettársi kapcsolatok több mint felét budapesti és Pest megyei lakosú párok létesítették.

A szomorú vég

Az ezredforduló utáni első évtizedben évente átlagosan 24–25 ezer válás történt, az ezt követő években azonban határozott csökkenés volt tapasztalható. 2014-ben 50 év után először 20 ezer alá mérséklődött a felbontott házasságok száma, majd a 2015. évi emelkedést követően 2016-ban és 2017-ben ismét 20 ezernél kevesebb válás történt. 2017-ben a bíróságok által felbontott házasságok száma 18 ezer 600-ra becsülhető, ami 4,9 százalékkal, csaknem 1000 válással kevesebb a 2016. évinél.

Tavaly a születések és a halálozások egyenlegeként 40 ezer 100 fővel csökkent volna az ország népessége, a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlegének hatására azonban a népesség tényleges fogyása ennél jóval kevesebb, mintegy 26 ezer 900 fő volt. 2016-ban a nemzetközi vándorlás egyenlege még igen alacsony pozitív értéket mutatott, 2017-ben viszont már 13 ezer 200 fővel mérsékelte a népességszám csökkenését.

– Barak Beáta –


Több az időskorú

A népesség életkor szerinti összetételét tekintve folytatódtak a már hosszabb idő óta tapasztalt szerkezeti változások. Felgyorsult a népesség elöregedési folyamata. A 60 éves és annál idősebb lakosok száma és aránya először 1992-ben haladta meg a 0–14 éves, gyermekkorú népességét, 2005 óta viszont már a 65 évesek és annál idősebbek is többen vannak, mint a gyermekkorúak. 2018. január 1-jén száz gyermekre 130 időskorú (65 éves és annál idősebb) lakos jutott.

Néhány szó és adat a külföldiekről

2018. január 1-jén a jogszerűen és huzamosan Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma 156 ezer fő volt, az ország népességének 1,6 százaléka. Az itt élő külföldiek túlnyomó többsége (65%) Európából, ezen belül a környező országokból, főképp Romániából (15%), Németországból (11%), Szlovákiából (6,0%), valamint Ukrajnából (5,7%) érkezett. További 28 százalékuk Ázsiából, 4 százalékuk Afrikából, 3,4 százalékuk az amerikai kontinensről származik. Ázsiából elsősorban kínaiak és vietnámiak érkeztek. A külföldiek fele Budapesten, 33 százaléka a fővároson kívüli városokban, 17 százaléka községekben élt. Népességhez viszonyított arányuk a fővároson kívül Baranya, Győr-Moson-Sopron és Zala megyében volt a legjelentősebb, Békés megyében a legkisebb. A külföldiek között összességében több a férfi (57%), mint a nő (43%). A hazánkban élő külföldiek korösszetétele fiatalabb, mint a honos népességé. Mindkét nem esetében a 20–39 éves korosztály létszáma a meghatározó, arányuk 47 százalék volt a Magyarországon élő külföldiek körében – derül ki a KSH friss kiadványából.


Fotó: Pixabay
Budapest - Növekszik a házasság időtartama, ha a házastársak válnak, ezt egyre később teszik. 2016-ban a válásokkal végződő házasságok átlagosan 14,7 éve tartottak, a kimondott válások csaknem egyharmada húszéves vagy még hosszabb házasságnak vetett véget - mondta Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudo...

A kommunikáció hiánya minden párkapcsolatban előbb-utóbb feszültséget szül
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A megállapodás hiánya problémát szül, hiszen a két fél tűréspontja gyakran egészen máshová esik. Minden párkapcsolatban, házasságban élő egyén rémálmai közé tartozik, hogy egyszer felszarvazott lesz. Próbálunk megbízni szerelmünkben, de sokszor ott van a kisördög ...

Fotó: Pixabay
London - Huszonnégy éves korra kellene kitolni a felnőttkor kezdetét, mivel a fiatalok ma már tovább tanulnak, későbbre halasztják a házasságot és a gyermekvállalást, ráadásul a fejlődési folyamatok sem érnek véget a 19. életév betöltésével - fejtették ki véleményüket szakemberek a The Lancet Child ...








hirdetés