Március 15. – Varga Mihály: a nemzeti függetlenséget mindig újra kell teremteni

Budapest – A nemzeti függetlenséget mindig újra kell teremteni, ez az, ami ma fontos számunkra március 15-éből – mondta a nemzetgazdasági miniszter szerdán Budapesten, a II. kerületi önkormányzat által az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Varga Mihály, aki a főváros II. és III. kerületének fideszes országgyűlési képviselője, a Gábor Áron-emlékműnél azt hangsúlyozta, hogy az önrendelkezés biztosítása, megvédése nem automatikus, függ a mindenkori vezetőktől és az őket megválasztóktól.

Ne döntse el senki rajtunk kívül, hogy mi jó nekünk, mire van szükségünk. Külföldi érdekek, ugyanúgy mint 1848-ban, ne diktáljanak. Ne diktáljanak abban, hogy kivel éljünk együtt – hangoztatta a politikus.

Úgy fogalmazott, “a nemzeti függetlenséget és az önrendelkezést ma sem adják magától; ezt a csatát kell megvívnunk Brüsszelben, Washingtonban, Moszkvában, időnként pedig Budapesten is. Erre figyelmeztessen minket nemzeti ünnepünk, 1848 tündöklő csillaga”- mondta Varga Mihály.

A miniszter kitért arra is, hogy az, “amit az elmúlt években elértünk, az a kritikusaink szerint is eredmény”: gazdasági talpra állás, konszolidáció, több munkahely, a bérek növekedése, családtámogatás, továbbá nem szorulunk nemzetközi intézmények gyámságára.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt: a magyarság 1848-49-ben ugyanazt akarta, amit Szent István óta mindig és ma is: független nemzet akart lenni, amely maga dönt a sorsáról, az ország ügyeiről és a szövetségkötéseiről is. Ez az a biztos alap, amelynek a magyarság megmaradását köszönheti – mondta.

Kijelentette: a reformkor, majd a március ifjak, az 1848-as honvédek példája arra tanít bennünket, hogy a haza és a nemzet szeretete a legmaradandóbb teljesítményre készteti a magyarságot. Nem csoda, hogy minden megszálló hatalom, minden hamis internacionalizmus ettől akart bennünket megfosztani – tette hozzá.

Gulyás Gergely kitért arra is, hogy 1848 a népek tavasza volt az európai nemzetek számára. Párizsban, az itáliai városokban, Bécsben az elnyomás ellen, a szabadságért, a nemzetek szabadságáért küzdöttek. “Az Európa lényegét adó nemzeti sokszínűség megőrzéséhez újra a népek tavaszára van szükség: 170 évvel 1848 után ismét el kell jönni a népek tavaszának” – jelentette ki a kormánypárti politikus. Hozzátette, hogy aki ma azt akarja elhitetni, hogy a nemzet meghaladott kategória, a nemzet és hazaszeretet valami ósdi, veretes, de felejtésre érdemes fogalom, az a minket éltető erőt, a jövőnket és reményünket akarja elvenni. Nem csak tőlünk, de Európa más népeitől is – fűzte hozzá.

Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) II. kerületi polgármester szintén azt hangsúlyozta, hogy a kivívott önrendelkezésünket ma is meg kell óvnunk minden ellentétes szándéktól, bármilyen formát ölt is. Védenünk kell, akár kívülről, akár belülről éri fenyegetés – mondta.

Szólt arról is: Gábor Áron, a 36 évesen elhunyt forradalmár, tüzértiszt élete azt példázza, hogy az igazságért vívott harcban nincs lehetetlen. “Ha reménytelenek látszik a helyzet csak azért is küzdeni kell, makacsul és elszántan” – fogalmazott.

A polgármester azt mondta, bár ma merőben más a tét, mint 1848-49-ben, mert a globalizált világunkban ma nem megteremteni, hanem megőrizni kell a nemzeti önállóságunkat, az elkövetkezendő idők csatározásai során most sem engedhetünk. A magyarságtudat és a hazaféltés soha nem lehet tárgya semmilyen versengésnek. Egy önmagára eszmélt nemzetnek csak az lehet a legelemibb törekvése, hogy külső beavatkozás nélkül szabadon meghatározhassa útját, jövőjét – tette hozzá.

Az ünnepség végén a szobornál koszorúkat helyeztek el.

– MTI –








hirdetés