Médiatanács: tévedéseken alapulnak az ET-jelentés eddig napvilágot látott részei

Budapest, 2012. április 28., szombat (MTI) – A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa szerint tévedéseken alapulnak az Európa Tanács (ET) magyar médiaszabályozásról készülő jelentésének eddig napvilágot látott megállapításai. A magyar hatóság példaként említi, hogy a frekvenciahasználati jog pályáztatásával összefüggésben sem helytálló az ET kifogása.

A Népszabadság pénteki számában – az ET magyar médiaszabályozásról készített, birtokába került jelentéstervezetének megállapításait ismertetve – azt írta, hogy az Európa Tanács szerint többpárti támogatáshoz kellene kötni a jelenleg kétharmados médiatörvény elfogadását, változtatásra lenne szükség a magyar médiahatóság és a médiatanács tagjainak kinevezési és jelölési módján, a közmédiában el kellene törölni az MTI kizárólagos hírkészítési jogát, és meg kellene szüntetni a médiabiztos intézményét.

A médiatanács a mediatanacs.blog.hu oldalon szombaton közzétett bejegyzésében ezzel kapcsolatban felidézte: a magyar médiaszabályozásról készülő ET-jelentés véglegesítéséhez korábban ők is felajánlották szakmai segítségüket, azt szeretnék ugyanis, hogy az elemzés végső formájában elfogulatlan, tárgyi tévedésektől mentes, kellően alapos legyen, és ne alkalmazzon kettős mércét. Bár “a jelentés teljes szövege még nem nyilvános, de néhány megállapítása már napvilágot látott, ami sajnos mindennek ellenkezőjét vetíti előre” – írták.

Azzal kapcsolatban, hogy a jelentés a kétharmados szabály helyett többpárti támogatást tartana szükségesnek a médiatörvények elfogadásához vagy módosításához, a médiatanács úgy vélekedik: ez a felvetés figyelmen kívül hagyja azt, hogy egy ilyen megoldás teljesen idegen lenne a magyar jogrendszertől, alkotmányosságtól, de még a népképviseleti demokrácia játékszabályaitól is.

A médiatanács tagjainak és elnökének kinevezését érintő bírálatra a magyar hatóság úgy reagált: az ET és az Európai Unió tagállamaiban gyakorta nem is a parlament választja a médiahatóságok tagjait, hanem egyenesen a kormány, vagy személyesen a miniszterelnök, esetleg egy tárcavezető nevezi ki őket. “A magyar szabályozás az általános európai mércéhez képest jelentősebb, a hatóság függetlenségét biztosító garanciákat tartalmaz” – írják, hozzátéve, hogy mivel a szabályozás biztosítja a hatósági döntésekkel szembeni bírói jogorvoslat lehetőségét, a jelölési és megválasztási eljárás eleve nem lehet alkalmas arra, hogy egy vagy több párt, a kormány vagy akár az Országgyűlés a médiumok tartalmára befolyást gyakoroljon.

Sajtóinformációk szerint a jelentés kifogásolja azt is – idézi blogbejegyzésében a médiatanács -, hogy az MTI kizárólagos joggal gyárt hírműsorokat a közszolgálati médiaszolgáltatóknak. Ezzel kapcsolatban a magyar hatóság megjegyzi: európai szintű tendencia, hogy a hírműsor-készítési tevékenység koncentrálódik, aminek gazdasági és szakmai okai egyaránt vannak. “A lényeg, hogy a hírműsor-készítés független, mindenféle befolyástól mentes tevékenység legyen. Ez a jelenlegi magyar közmédia-rendszer által biztosított, tekintettel arra, hogy a gyártási feladatok kizárólagos jogát gyakorló MTI maga is független intézmény” – hangsúlyozzák, hozzáfűzve, hogy ez a szabályozás nem jelenti a közszolgálati televíziók és rádió szerkesztői felelősségének a megszűnését, tehát a hírműsorok tartalmáért, következményeiért továbbra sem a gyártó, hanem az adott műsorszámot bemutató médiaszolgáltató felel.

A hírek szerint az ET-jelentés sérelmezi azt is, hogy nincs lehetőség a frekvenciahasználati jog elosztására irányuló pályázati kiírás külön bírósági felülvizsgálatára. Ezzel kapcsolatban a médiatanács fontosnak tartja kiemelni, hogy a médiaszolgáltatási lehetőségek hasznosítására irányuló pályázati felhívás nem minősül hatósági döntésnek; a pályázati felhívás csupán a feltételrendszerét teremti meg a pályázati eljárásnak, azonban nem hatósági döntés. Ennek megfelelően a pályázati felhívás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, azonban az eljárást lezáró érdemi döntés elleni jogorvoslatban az is vitatható, tehát azzal szemben van jogorvoslati lehetőség. Másrészt az önálló jogorvoslati jog könnyen visszaélési lehetőséget biztosítana arra, hogy bármely vállalkozás akár hosszú időn keresztül megakadályozza a pályázat kiírását, és amíg a pályázati felhívással szemben bírósági felülvizsgálati eljárás van folyamatban, a hatósági (pályáztatási) eljárást a médiatanács nem folytathatná – írják.

A hatóság azzal zárja bejegyzését, hogy álláspontja szerint még mindig van esély arra, hogy a jelentés végső formájában pártatlan, tévedésektől mentes, objektív legyen. Ennek érdekében továbbra is nyitott a szakmai együttműködésre.

 

 

– MTI –

Címkék: , , ,







hirdetés