Meditálhatunk a jóvátételen

Az eddigiektől gyökeresen eltérő módon a sértett és a terhelt megegyezésen alapuló jóvátétellel lezárhatja a személy -és vagyon elleni, valamint közlekedési büntetőügyeket.

Január elsejétől lehetőség van arra, hogy bizonyos esetekben, az előbb említett megegyezést követően a terheltre váró büntetést elengedjék, mérsékeljék. Ez a megegyezés egy közvetítői eljárás – másképpen mediáció – eredménye lehet.

Önkéntesség, titkosság

– A három év szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménynél a büntethetőség megszűnhet, az öt évnél nem súlyosabbaknál korlátlanul enyhíthető – mondta el a Napló olvasóinak Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetője, hangsúlyozva, hogy az okozott veszteség rendezésével sem úszhatják meg a felelősségre vonást a többszörös vagy különös visszaesők, a bűnszervezetek tagjai, és azok sem, akik mások halálát okozzák. A mediációra akkor is nemet mond a bíró vagy az ügyész, ha úgy ítéli meg, az elkövetett bűncselekmény, módja, indítéka veszélyes a társadalomra.


Kedvező tapasztalatok
Az uniós országok nagy részében
a mediáció már bevett gyakorlat. A tapasztalatok kedvezőek. A sértett több
jogosultsággal bír, a büntetőeljárás egyszerűsödik, ezáltal csökken a hatóságok
terhe. Mivel a dolog most indul, egyelőre nem lehet tudni, hazánkban mennyien
élnek majd a lehetőséggel (egyes szakemberek szerint idén országszerte félezer
ilyen eljárás indul, egy év múlva pedig ennek sokszorosa).

– A mediációnál az önkéntesség és a titkosság elvének kell érvényesülni. Az előbbi azt jelenti, hogy a terheltnek és a sértettnek egyaránt akarni kell a megállapodást. Ha a sértett által szabott jóvátételnek a terhelt nem szándékozik, nem tud megfelelni, akkor a mediáció eredménytelen lesz. Nem csak anyagi kárrendezésre gondolhatunk: jelentheti egy megrongált kerítés, jármű, beredezés, vagy akár veteményeskert helyreállítását is. Fontos  – jegyezte meg Balla Lajos –, hogy a sikeres közvetítés nem zárja ki, hogy a sértett egyéb kárát polgári peres eljárásban érvényesítse. Ez a biztosíték arra, hogy nem kényszeríthetik bele olyan helyzetbe, ami után semmiféle kárpótlást, kártérítést nem kaphat. A titkosság elve a terheltet védi, és azt értjük alatta – mutatott rá a kollégiumvezető –, hogy a mediáció során tett nyilatkozatai csak hozzájárulása esetén használhatók fel ellene a büntetőeljárásban.

Egyszerűbben

Lényeges, hogy az ügyész vádemelés előtt hivatalból kezdeményezhet mediációt, hat hónapra felfüggesztve a büntetőeljárást. Ezzel esély nyílik arra, hogy a felek megegyeznek, s az ügy így már nem is kerül bírói szakba. Közvetítést természetesen a bíró is kezdeményezhet, első- és másodfokú eljárásban egyaránt, igaz, ő már csak a felek kérelmére teheti. Szintén fontos, hogy a mediációban – leszámítva a sértett és a terhelt jogi képviselőjét – nem vehet részt olyan személy, aki bármilyen módon érdekelt.

Magát a közvetítő személyt mediátornak nevezzük, őket a pártfogói felügyelet foglalkoztatja. A törvény bevezetésével gyorsabbá válhatnak a büntetőeljárások, hiszen lesz, ami vádszakban marad.  Feltehető, hogy sokkal egyszerűbben lehet lezárni például a súlyos sérülésekkel járó komoly kocsmai verekedések, kisebb lopások közlekedési balesetek miatti büntetőeljárásokat. Más kérdés, hogy a bíróknak, az ügyészeknek olyan joganyagot kell alkalmazni, amit eddig nem, s a mediáció új fajta mentalitást is megkövetel. Elgondolkodtató viszont, hogy a jogszabályban nem szerepel, megszüntetheti-e a bíró utólag a felek közötti megállapodást, ha aggályosnak ítéli – összegzett Balla Lajos.








hirdetés