Meg lehet-e élni 47 ezer forintból?
A családi költségvetés egtyik legnagyobb tétele a rezsi, tíz forintnyi jövedelemből pedig már négyet a lakásra költünk – derítette ki a penzkerdes.blog.hu a KSH statisztikái alapján. Az elkészült anyag szerint „gyors ütemben és drasztikusan növekedtek az elmúlt fél évtizedben a lakásfenntartási költségek. Amíg 2005-ben 32,96 százalék volt a magyar háztartások lakáscélú kiadásainak aránya a teljes nettó jövedelmükhöz képest, addig 2011-re ez az arány 41,68 százalékra emelkedett. A legnagyobb, és egyben leggyorsabban növekvő tételt a lakásokkal kapcsolatos kiadási oldalon a rezsiköltségek jelentik. Ebbe a kategóriába tartoznak a többi között a közszolgáltatásokért fizetett díjak, a lakóközösségekkel kapcsolatos állandó költségek. Míg 2005-ben éves szinten 324 381 forintot költöttek ilyen célra a háztartások, azaz a nettó jövedelmük 15,51 százalékát, addig 2011-ben ez az összeg 505 713 forintra nőtt, ami a nettó jövedelemnek a 20,53 százalékát tette ki.
Még megdöbbentőbb képet mutat, ha összevetjük, hogy míg 2005 és 2011 között a háztartások átlagos nettó jövedelme 17,8 százalékkal nőtt, addig a rezsikiadások ugyanezen időintervallumban 56 százalékkal emelkedtek. A rezsiköltségek ilyen magas arányát főleg a növekvő energiaárak magyarázzák, valamint az, hogy a magyarországi lakások jelentős része energiahatékonysági szempontból elhanyagolt állapotban van. A különböző hitelkiadások, azaz jellemzően a hitelre vett lakás havi törlesztő részlete, és annak kamatai is növekvő arányú költségtételt jelentenek a háztartások éves nettó jövedelméhez viszonyítva. Tavaly átlagosan a jövedelmük 13 százalékát fordították a hasonló költségek finanszírozására a magyar háztartások, ez az arány 2005-ben még 9,34 százalék volt. Abban az évben átlagosan 195 269 forintot fordítottak a hitelekkel kapcsolatos kiadásaikra a háztartások, tavaly ez az összeg már meghaladta a 320 199 forintot. Az emelkedésben nagy szerepe volt az elmúlt évek drasztikus árfolyammozgásainak is” – írja a penzkerdes.blog.hu.
Egyedül, albérletben?
– Van három gyerekünk, egy panelprogramban felújított lakásunk. A fútésért és melegvízért havi 20 ezer forintot fizetünk, de úgy, hogy hetente egyszer fürdünk – mondja Kovácsé Ildikó. – A paneles részletünk és a közösköltség 8900 forint, a villany 6 ezer. Marad kb. 10 ezer forint amiből futnia kell kéthavonta a hidegvíz díjra, ami 7 ezer forint, de egy falat ételt nem vettem, a gyerekek iskolai, óvodai költségeit nem számoltam és a ruhára még turkálóból sem gondoltunk – összegez az anyuka, aki szerint 47 ezer forint az éhen haláshoz sok, az élethez viszont kevés.
– Egyedül, albérletben havi 47 ezer forintból? – kételkedve kérdez vissza Tóth László. – Az minigarzonért és a rezsiért 25+18-at fizetek havonta. A maradék 4 ezer forintból, ha elosztom egy hónapra, 133 forint jutna étkezésre naponta. Ez még úgyis sovány, ha csak kenyéren, vizen, luxusként olcsó margarinon, csirkefejen és nyakon, vagy zsírszalonnán élnék, aminek a zsírját kisütöm, mert így kétszer eszek belőle. A lyukas cípőmben gyalog mennék a munkahelyemre, ami a város másik végén van, és ingyenes ruhaosztáson vadásznék egy nadrágra vagy pólóra – érzékelteti a helyzetet a 30-as évei elején járó férfi.
Ha egyedülálló szülőről beszélünk akkor 13.700 forint (1 gyermeket nevelő egyedülálló esetén) családi támogatás is jár meg fűtéstámogatás, de az egészséges fejlődéshez szükséges étkeztetés ennél többe kerül egy gyermek esetében, egyéb költségekről nem is beszélve.
A legrosszabb helyzetben vannak tehát azok – mint mindig – akik albérletben egy gyerekkel, egyedülállóan élnek és havi 60 700 forintból kell kijönniük. Talán tévedünk, ha úgy gondoljuk hogy ennyi pénzből, családi segítség nélkül lehetetlenség megoldani a két személy közlekedését (ha a gyermek már iskolás), az étkezést, a lakás és rezsiköltségek fizetését.
- KM -
